105 éve írták alá a trianoni békeszerződést
A trianoni békeszerződés, amelyet idén 105 éve, 1920. június 4-én írtak alá a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, Európa egyik legjelentősebb, és talán az egész világ legvitatottabb békemegállapodása. Hivatalosan lezárta az első világháborút Magyarország és a győztes szövetséges hatalmak többsége között, de jelentősége messze túlnyúlik a harcok befejezésén.
Mi volt a trianoni békeszerződés?
A magyar delegáció megérkezése a Trianoni béketárgyalások lezárásakor, a szerződés aláírására. Elöl cilinderben, fehér kesztyűben Benárd Ágost, a küldöttség vezetője 1920. június 4-én Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár kíséretében. Őket a szerződés elfogadhatatlansága miatt lemondott delegáció helyett jelöltek ki, mint rendkívüli követet és megbízott minisztert az aláírásra. Benárd a tiltakozás gesztusaként állva írta alá a dokumentumot. Agence Rol/Wikimedia
A szerződés a párizsi békekonferencia egyik megállapodása volt, amelynek célja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Európa átrajzolása volt. Magyarország, amely egykor a monarchia meghatározó része volt, kénytelen volt elfogadni a győztesek által diktált feltételeket.
A magyar delegációnak alig volt mozgástere a tárgyalásokon, és tiltakozással kísérve írták alá a szerződést, az ország vezetése értelemszerűen túlzottan szigorúnak tartotta a feltételeket, amelyek során nem vették figyelembe az önrendelkezés elvét.
Területi és demográfiai változások
A békeszerződés következményei számokan is kifejezve. Fotó: Wikimedia
A trianoni béke legsúlyosabb következménye Magyarország határainak átrajzolása volt. Hazánk területének és lakosságának körülbelül kétharmadát elveszítette.
Az új határok miatt milliók szorultak az új országhatárokon kívülre – olyan újonnan létrejött vagy kibővített szomszédos országokban, mint Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia. Szlovákia és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély Romániához, Horvát–Szlavónia pedig Jugoszláviához került.
Ez a veszteség nem pusztán területvesztést jelentett, ugyanis az összes etnikai magyar mintegy egyharmada egyik napról a másikra vált kisebbséggé egy idegen országban, ami egy hosszan tartó, gyászos időszakhoz vezetett.
Gazdasági és katonai megszorítások
A szerződés súlyos gazdasági és katonai korlátozásokat is előírt Magyarország számára. A hadsereg létszámát 35 ezer főben maximálták, sorkatonai szolgálatot nem engedélyeztek, továbbá megtiltották modern fegyverek – például tankok és repülőgépek – birtoklását.
Magyarországnak emellett jóvátételi kötelezettségeket is kellett teljesítenie a háborús károk miatt, ami tovább súlyosbította az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaságot. Az ipari és mezőgazdasági központok, valamint olyan fontos nyersanyagok elvesztése, mint a szén, vagy az arany, évekre visszavetette az ország gazdasági kilátásait.
Politikai és társadalmi hatások
A trianoni szerződés mély sebet ejtett az ország társadalom és politika testén. A terület- és lakosságveszteség, valamint az igazságtalanság érzése, amit a népszavazások hiánya és a magyar közösségek elleni erőszak okozott, csak felszította a politikai törekvést, amely a veszteségek visszaszerzésére irányul. A szerződés öröksége generációkon átívelően hatással volt hazánk bel- és külpolitikájára, meghatározva a viszonyt a szomszédos országokkal és a határon túli magyar kisebbségekhez való hozzáállást.
Miért fontos ma is Trianon?
Magyarország számára Trianon nem csupán egy történelmi esemény, hanem a nemzeti trauma szimbóluma. A szerződés évfordulójáról minden évben megemlékeznek, következményei pedig ma is viták tárgyát képezik a közéletben és a politikában egyaránt. A trianoni béke megértése kulcsfontosságú a modern közép-európai történelem és a térségi feszültségek gyökereinek megértéséhez.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
