Az első gőzturbinát egy török találta fel… döner forgatására

A gőzturbinákat sokan Giovanni Branca vagy John Wilkins nevéhez kötik, de a legújabb kutatások egy oszmán tudóst, Takiyuddin Muhammad ibn Ma’rufot helyezik a találmány eredetének középpontjába. Még a 16. század közepén, évtizedekkel Branca előtt, Takiyuddin már részletesen leírta egy gőzzel hajtott forgóeszköz működését, amelynek célja nem más volt, mint a döner kebab nyársának automatikus forgatása.

Takiyuddin (1521–1585), az oszmán tudományos élet kiemelkedő alakja, csillagász, mérnök és feltaláló volt. 1546-ban írta meg et-Turuku’s-Seniyye fi’l-Alati’r-Ruhaniyye („Fontos módszerek az automatikában”) című művét, amelyben számos mechanikai találmányát dokumentálta. A könyvben részletesen bemutatott szerkezetek egyike egy gőz által hajtott eszköz, amely képes volt automatikusan forgatni a húsnyársat — írja a Türkiye Today.

Három megoldás egy célra: hús forgatása

A mű három különböző technológiát ír le, mindegyik célja a nyárs forgatása:

• Az első egy gőz által meghajtott szerkezet, ahol a forró vízből kiáramló gőz hajtja meg a lapátkereket, ami forgómozgást hoz létre.
• A második egy forró levegő által működtetett turbina.
• A harmadik esetben a forgást egy áttételes, kézi hajtású fogaskerék-rendszer biztosítja.

A gőzzel működő eszköznél Takiyuddin egy zárt tartályban melegített vizet használt, ahonnan a gőz egy csövön keresztül távozott, megforgatva a turbinát. A rendszer visszavezette a cső végét vízbe, hogy a víz körforgását biztosítsa – ez már egyfajta zárt ciklusú rendszer előfutára volt.

A hiyel hagyomány folytatója

Takiyuddin munkája szorosan kapcsolódik az iszlám világ ilm al-hiyel hagyományához, amely a pneumatikus és hidraulikus rendszerek működésének elméletével és gyakorlatával foglalkozik. E tudományterület korábbi mesterei között találjuk a Benu Musa testvéreket, al-Birunit, al-Jazarit, al-Muradit, és Takiyuddint is ebbe a sorba illesztik a történészek.

A mű felépítése és jelentősége

Takiyuddin könyve hat fő részből áll, amelyek különböző típusú szerkezeteket mutatnak be:

• Első fejezet: órák.
• Második fejezet: nehéz tárgyak emelésére szolgáló eszközök.
• Harmadik fejezet: vízemelő mechanizmusok.
• Negyedik fejezet: folyamatos hangot kiadó szökőkutak.
• Ötödik fejezet: különféle eszközök.
• Hatodik fejezet: önműködő nyársforgató szerkezet, amely állati erő nélkül forgatja a húst.

Újraírható-e a technikatörténet?

Bár a nyugati világban Branca (1629) és Wilkins (1648) munkáit tekintik a gőzturbina első leírásának, Takiyuddin 1546-os munkája arra utal, hogy az oszmán tudós megelőzte őket. Lehet, hogy a világ első gőzturbinája nem laboratóriumban vagy hadigépen, hanem egy ropogós döner kebab nyársa felett kezdett el forogni.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Milyen volt az egyesült Budapest közlekedése?
1000 avar sírt is találhattak Tatabánya határában