Az agyának 90%-a hiányzik, mégis teljes életet él egy francia férfi

Egy francia férfi esete, akinek az agyának mintegy 90%-a hiányzik, világszerte megdöbbentette az orvostudományt és a tudományos közösséget. A férfi, aki jelenleg is dolgozik, családos, és mindennapi életét éli, egy rutinvizsgálat során tudta meg, hogy koponyájának nagy részét folyadék tölti ki, nem pedig agyszövet.

Hogyan derült ki, hogy a férfinek hiányzik az agya nagy része?

2016-ban az akkor 44 éves férfi először azért fordult orvoshoz, mert gyengeséget érzett a lábában, kezdi beszámolóját a CBC. Az MRI-vizsgálat során kiderült, hogy agyának nagy részét folyadék, azaz agyvíz tölti ki, és csak egy vékony agyszövet-réteg maradt meg a koponya szélén. Az orvosok először azt hitték, hogy az agyszövet elpusztult, de később rájöttek, hogy a folyadék egyszerűen összenyomta azt.

A férfi állapotát hydrocephalus, vagyis vízfejűség okozta, amely során az agyban felgyülemlik a folyadék. Gyermekkorában már kezelték, ekkor egy shuntot, azaz levezető csövet ültettek be, hogy elvezesse a felesleges folyadékot. A shuntot azonban 14 éves korában eltávolították, de a folyadék az évek során újra felgyülemlett, és fokozatosan összenyomta az agyszövetet.

A férfi agyáról készült felvételek. Feuillet et al./The Lancet

Meglepő életminőség

Annak ellenére, hogy agyának 90%-a hiányzik, IQ-ja nagyjából 75 és 84 közötti, ami az átlagosnál alacsonyabb, de nem minősül értelmi fogyatékosnak. A mindennapi életben teljesen önálló, dolgozik, házas, és két gyermeke van.

A LadBible szerint az eset különösen nagy kihívást jelent a tudósok számára, mivel megkérdőjelezi az agy működéséről és a tudatosságról alkotott eddigi elképzeléseket. Axel Cleeremans, a Brüsszeli Szabadegyetem kognitív pszichológusa szerint az eset azt bizonyítja, hogy az agy plaszticitása, vagyis alkalmazkodóképessége sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk. Cleeremans úgy véli, hogy a tudatosság nem egyetlen agyterülethez kötött, hanem az agy tanulási képességén alapul, és különböző agyterületek is képesek lehetnek átvenni a funkciókat.

Új elméletek születtek a tudatosságról

Cleeremans „radikális plaszticitás” elmélete szerint a tudatosság nem veleszületett, hanem tanult, és az agy különböző részei képesek lehetnek átvenni egymás szerepét. Ez az eset komoly kihívást jelent minden olyan elmélet számára, amely a tudatosságot egyetlen agyterülethez köti.

Érdemes elolvasni:

• A medveállatkák a Föld legkisebb élőlényei közé tartoznak, mégis gyakorlatilag halhatatlanok
• A kutatók nem tudják megmagyarázni az Antarktisz alatt észlelt, rejtélyes rádiójeleket
• MKUltra: A CIA embertelen kísérletsorozata, amit egy magyar származású vegyész vezetett