Maga az USA is lecsaphat Iránra, ha nem ülnek a tárgyalóasztalhoz

Az Axios június 17-én névtelen amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök közvetlen katonai fellépést fontolgat Irán ellen, beleértve a nukleáris létesítmények lehetséges megsemmisítését is.

Trump június 17-én a közösségi oldalán Irán „feltétel nélküli megadását” követelte, és Ali Hámenei ajatollah legfőbb vezetőt az amerikai légierő bevetésével fenyegette. Az Axios szerint az amerikai elnök várhatóan találkozik nemzetbiztonsági csapatával, hogy eldöntsék, milyen mértékben vesznek részt az Izrael és Irán közötti eszkalálódó konfliktusban, írja a Kyiv Independent.

Most már teljes és abszolút ellenőrzésünk van Irán légterében. Pontosan tudjuk, hol rejtőzik az úgynevezett “legfőbb vezető”. Könnyű célpont, de ott biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni, legalábbis egyelőre nem –, de nem akarjuk, hogy rakétákat lőjenek civilekre vagy amerikai katonákra. A türelmünk fogytán van.

Donald Trumpék akár meg is támadhatják Iránt. Kiemelt kép: depositphotos.com

Bár Trump továbbra is nyitott a tárgyalásokra, a CNN forrásai szerint bármilyen megállapodáshoz jelentős engedmények szükségesek Teherán részéről. Az amerikai elnök egyre inkább hajlik arra, hogy a diplomáciai megoldás helyett katonai erőt alkalmazzon Irán nukleáris létesítményeinek megsemmisítésére, jelentette a CNN két névtelen amerikai tisztviselőre hivatkozva.

A Politico jelentése szerint Friedrich Merz német kancellár június 17-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok részvétele Izrael katonai kampányában komoly megfontolás tárgyát képezi, és a döntés „a közeljövőben megszülethet”. Merz szerint a döntés attól függ, hogy Irán „hajlandó-e visszatérni” a tárgyalóasztalhoz.

Izrael június 13-án sorozatos hatalmas légitámadásokat indított Irán ellen, amelyek célpontjai nukleáris létesítmények és magas rangú katonai vezetők voltak, mivel az izraeli kormány szerint Teherán közel áll a nukleáris fegyverek gyártásának képességéhez. Teherán rakétatámadásokkal válaszolt Tel-Avivra és más izraeli városokra, amelyek civil áldozatokat követeltek, köztük öt ukrán állampolgárt június 14-én.

Az iráni tisztviselők szerint eddig 224 ember halt meg az izraeli támadásokban, többségük civil. A számokat független források nem igazolták. A feszültségek növekedésével Trump felvetette azt az ötletet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítőként lépjen fel Izrael és Irán között. Putyin június 13-án beszélt Maszúd Peszeskján iráni elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és felajánlotta közvetítői szerepét, ezzel együtt pedig elítélte az izraeli támadásokat.

Izrael nyilvánosan nem reagált Oroszország javaslatára, de Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő elmondta, hogy Tel-Aviv nem kér az orosz közreműködésből. Emmanuel Macron francia is elnök elutasította a javaslatot, mivel szerinte Moszkva „nem lehet közvetítő” az ukrajnai háború és az ENSZ Alapokmányának figyelmen kívül hagyása miatt.

Teherán Oroszország egyik legközelebbi katonai partnere lett az Ukrajna elleni háború során, több ezer Shahed drónnal és ballisztikus rakétával látva el az ukrán városok elleni napi támadásokat. Izrael egyébként jelentős orosz ajkú lakosságnak ad otthont, nem csatlakozott a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz.

Érdemes elolvasni:

• Küszöbön a 3. világháború? Mutatjuk a teljes listát, hogy hol robbanhat ki
• A NATO főtitkára 400%-os rakétavédelmi fejlesztést sürget
• Meghaladták az egymillió főt az orosz veszteségek az ukrán háborúban