A magyar huszárság: a császárok, cárok, királyok a világon mindenhol szívesen mutatkoztak a csodálatos magyar egyenruhákban

A magyar huszárság nemcsak katonai szerepéről volt híres, hanem színes és díszes egyenruhájáról is, amely az ellenségben félelmet, viselőjében büszkeséget keltett.

II. Vilmos német császár, Fotó: britannica.com

A huszár, mint jelenség a világ minden valamirevaló népét meghódította. A huszárság az egyetlen könnyűlovasság, amelynek hadakozási módját, ruházatát s fegyverzetét mindenütt utánozni igyekeztek.

A könnyűlovas huszárság

A huszárság a kötetlenebb magyar könnyűlovas harcmodor fejlődésével alakul ki az évszázadok alatt. Feltehetőleg a portyázó, nagy távolságokat megtevő török lovas taktika ellen való hasonló adottságú és képességű reakció szükségessége hozta létre. A huszár szó eredete a délszláv gusarból származik, és a nem túl jó csengésű „prédáló, rabló, fosztogató” jelentésekkel bír.

II. Miklós orosz cár, Fotó: kudamoscow.ru

A mohácsi csatamezőn elvérzett a magyar nehézlovasság után, a végvári harcok égisze alatt megindult a könnyűlovasság általános térnyerése. Stílusuk a lesvetés, portya, ellenséges terület zabrálása, hírszerzés, fogolyejtés. Fegyverzetük legfontosabb részének sokáig a kopja számít, mely helyett a 17. századtól fő fegyverré a szablya és a tűzfegyverek, úgymint a pisztoly és rövid csövű karabélyok lépnek.

Meidzsi japán uralkodó huszáros öltözete, Fotó: en.wikipedia.org

A török háborúk korában a magyar könnyűlovasság egy áttekinthetetlen szervezetű és szerkezetű katonai erőnek számított. Reguláris katonasággá fejlődésük a 17. század végétől Mária Terézia koráig tartó folyamat. A nyugati háborúk hadszínterein szervezett harcrendben vesznek részt, és elit, végig magyar fegyvernemnek számítanak a Habsburg Birodalomban.

Harcászati ütőképességüket megtapasztalva európai nagyhatalmak haderői is rendszeresítenek huszáralakulatokat, melynek ruházati megjelenésén nem módosítanak jelentősen. Így válik az öreg kontinens, de a világ más részein is a legmenőbb öltözékké a huszáregyenruha, vagy a huszáros hatású öltözet a legmagasabb körökben is.

VII. Edward angol király, Fotó: posterazzi.com

Ruházatuk legmutatósabb része a zsinóros dolmány és mente, valamint az övként használt kösöntyű, melyet a századfordulón a világ uralkodói: császárai, cárjai és királyai szinte kivétel nélkül szívesen viseltek.  

I. Ferdinánd bolgár cár, Fotó: meisterdrucke.hu

A huszárok legvagányabb fegyverténye a hétéves háború eseményeihez köthető, melyben Hadik András gróf, Mária Terézia magyar királynő egyik legtehetségesebb tábornoka, 1757. október 16-án rövid küzdelemben elfoglalta, és megsarcolta a porosz fővárost. Hadik Berlin megtámadásával a hétéves háború legmerészebb manőverét hajtotta végre, mely komoly szégyent jelentett a porosz hadsereg, de maga Nagy Frigyes király, a zseniális hadvezér számára is.

A huszárság aranykora Mária Terézia korától az 1848–49-es szabadságharcig tartott.

A magyar szabadságharcban a huszárság a gyalogság és a tüzérség mellett a harmadik meghatározó fegyvernem volt (klasszikus nehézlovasság hiányában), és ezek összehangolt sikeres működése jellemezte a csatákat. A Magyar Honvédségben betöltött magas harci értékük ma minden magyar számára ismertek, és elismertek.

I. Ferenc József osztrák-magyar uralkodó, Fotó: meisterdrucke.hu

Az első nagy csapás az 1866-os königgrätzi csatában érte a fegyvernemet, amikor megjelentek a hátultöltős puskák, amelyek tízszer gyorsabb tüzelést tettek lehetővé az elöltöltősökhöz képest. Hanyatlásukat a tűzfegyverek fejlődésének, majd gépiesédésének köszönhetik, ezért a nyílt harcokban, felállt alakzatok, vagy állásharcok esetén egyre kevésbé tudták hasznosítani a lovasságot. Arcvonal-áttörések utáni mélységi nyitásoknál, felderítéseknél, területbiztosításoknál és járőrözéseknél még a XX. században is találkozhatunk velük.

Hazánkban 1955-ben szűnt meg hivatalosan a huszárság. Napjainkban is vannak a világon hadrendben lévő ezredek, amelyeket huszároknak neveznek. Ezek általában nagy ütőképességgel rendelkező, gyorsreagálású felderítő alakulatokat, légideszantosokat, ejtőernyősöket, könnyű harckocsizókat takarnak.

XV. Károly svéd király, Fotó: alamy.com

A magyar huszárság tehát nemcsak katonai értelemben volt jelentős, hanem kulturális örökségként is fennmaradt. A Habsburg Birodalom, a szabadságharc hadereje, majd az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egyik legikonikusabb egységeként hozzájárult Magyarország katonai és történelmi hírnevéhez az egész világon.

Forrás:

• Ságvári György-Somogyi Győző: Nagy huszárkönyv