A Google-effektus: így torzítja el az internet az emberi memóriát

Miért törnénk a fejünket, ha néhány kattintással bármit megtudhatunk? Ez a gondolat áll annak a jelenségnek a hátterében, amit ma Google-effektusnak hívunk. Egy pszichológuscsoport kísérlete világított rá arra, hogy az agyunk egyre inkább az elérhetőség helyét tárolja, nem magát a tartalmat.

Sparrow kísérlete

A legtöbben már nem is próbáljuk megjegyezni az információt, hiszen elég, ha tudjuk, hol találjuk meg. Egy Betsy Sparrow nevű kutató által vezetett pszichológiai kutatás pontosan ezt a jelenséget nevezte el Google-effektusnak. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan változik meg az emberi memória, ha tudjuk, hogy egy információ később is könnyen elérhető az interneten.

A kísérlet során a résztvevőknek különböző, egyszerű tényeket (például: „A világ leghosszabb folyója a Nílus.”) mutattak meg, és az alanyok egy részének azt mondták, hogy ezeket a számítógép vagy el fogja menteni, másoknak meg hogy az adat kitörlődik. Később arra kérték őket, hogy idézzék fel az információt. Az eredmény meglepő volt: azok, akik tudták, hogy az adat el lesz mentve, sokkal kevésbé emlékeztek rá, mint azok, akik azt hitték, hogy az információ nem lesz elérhető újra.

Sőt, a kutatás azt is kimutatta, hogy az emberek inkább arra emlékeztek, hol lehet megtalálni az adott információt (például melyik mappában vagy melyik keresőbe kell beírni), mint magára az információra. A kísérlet rámutatott, hogy a technológiai tudásbázishoz való gyors és folyamatos hozzáférés megváltoztatja az emlékezet működését: nem a tartalmat próbáljuk megőrizni, hanem az elérhetőség helyét. Ezt a jelenséget „Google-effektus”-ként nevezték el.

Technológia és memória

A digitális eszközhasználat túlzott igénybevétele manapság talán az egyik kulcskérdése annak, hogyan alakul az agyi működésünk és a technológiához való viszonyunk. Az olyan hétköznapi technológiák, mint az internet, okostelefon és annak appjai, emlékeztetők fordítóprogramok és mindenféle funkció használata azt jelenti, hogy egyre több információt „kiszervezünk” a digitális térbe.

Az információ karnyújtásnyira van, de vajon mennyi marad meg belőle fejben? A Google-effektus alapján nem sok.

Ennek következtében a belső memóriánk kevésbé aktiválódik, mivel nem kényszerülünk a dolgok tudatos megjegyzésére. Így a meggyengült belső memória több kognitív funkciónkra is kihat. Egyre gyakoribb hogy a technológiai igénybevétel már túlzó, szinte automatikus jelleget ölt, ami akár jelentős károkat is okozhat az emberi memóriarendszerben.

Milyen hatással van a memóriánkra?

Amikor a természetes emlékezésünkre hagyatkozva próbálunk információt előhívni, akkor az agyban erőteljes impulzusok képződnek, és hogy ez a folyamat gyakran végbemenjen elengedhetetlen az egészséges agyműködéshez.

Ellenben ha a visszaemlékezést egy mesterséges, külső adattárolóra – mint például internetes adatbázisra – bízzuk, nem megy végbe ez a természetes folyamat és hosszú távon ez rendkívül kártékony lehet. Erre jól illő példa az úgynevezett szemantikus emlékezés aktiválódása, amikor például egy régi ismerős nevét vagy egy ország zászlaját próbáljuk előhívni:

Ha a zászló megtalálásához egyből az internetet nyitjuk meg, és másodpercek alatt megkapjuk a választ, nem keletkezik olyan mértékű és mennyiségű impulzus, mintha egy hosszabb gondolatmeneten át önmagunktól idézzük fel az emlékképet egy régi földrajzóráról vagy könyvből. És ahogy a Google-effektusnál is tapasztalhattuk, nem is rögzül elég erősen az információ, sokkal inkább a helye, ahol megtaláltuk.

Mit tanácsolnak a szakértők?

A megoldás kulcsa az arányosság elvében rejlik. A digitális eszközök kétségtelenül megkönnyítik a mindennapokat, és a mai világban sokszor nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor fontos felismernünk, hol húzódik az a határ, ahol a technológia még támogatja, és nem helyettesíti az egészséges mentális működést.

A túlzott függés könnyen háttérbe szoríthatja saját gondolkodásunkat. A sok digitális eszköz használata közben megfeledkezünk arról, hogy a legösszetettebb és legnagyobb kapacitású „szuperszámítógépünk” a saját elménk. Lehet bármennyire fejlett a digitális eszköztárunk, az emlékezéshez mindig is az emberi agy lesz a fő eszközünk, amit meg kell becsülnünk, és ugyanúgy, mint egy asztali gépet karban kell tartani: önálló gondolkozással, rendszeres szellemi munkával.

További érdekes tudományos elméletek: 

• Meghökkentő szimuláció mutatja mennyi esélyünk lenne túlélni egy nukleáris háborút és hogy nézne ki Földünk 100 nap múlva
• Akár 1000 fekete lyuk is lehet az otthonunkban egy elképesztő felfedezés szerint!
• Vad elmélet: mindannyian a múltban élünk a kutatás szerint