Nagy a baj: ezt teszi a mesterséges intelligencia a valódi intelligenciánkkal

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fő félelem, hogy szó szerint elbutulunk tőle. Most egy kutatás ijesztő pontot tett a találgatások végére.

Talán az első tudományos kutatás született meg arról, hogy vajon az AI használata tényleg károsítja-e a gondolkodásunkat, derül ki a Science Alert tudósításából.

Segít vagy butít a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia megjelenése – és különösen a ChatGPT három évvel ezelőtti berobbanása – óta rengeteg vita alakult ki arról, hogy milyen hatással van például az oktatásra. Vajon az AI hasznos eszközként segíti a személyre szabott tanulást, vagy inkább az iskolai csalások új formáját teremti meg?

A legnagyobb félelem, hogy a mesterséges intelligencia használata feleslegessé teszi az agyunk használatát, és így szó szerint „butuláshoz” vezethet, mind a lexikális tudás, mind a logikus gondolkodás tekintetében. Számos szakember már kifejezetten arról beszél, hogy ha a diákok túl korán kezdik használni az AI-t, akkor könnyen elveszíthetik az alapvető problémamegoldó és elemző készségeket.

De vajon tényleg ez történik? Egy nemrégiben készült kutatás szerint, úgy tűnik, hogy sajnos igen. A kutatók szerint a ChatGPT-t esszék írására használó diákoknál a kognitív képességek a tanulási készségek „valószínűsíthető csökkenése” figyelhető meg.

Riasztóak a kutatási eredmények

A kutatók 54 felnőtt önkéntest kértek fel, akiknek három csoportra osztva kellett esszéket írniuk. Az egyik AI-t (ChatGPT-t) használt, a másik keresőmotort, míg a harmadik csak a saját képességeit. A vizsgálat során az agy elektromos aktivitásának vizsgálatával és az esszék nyelvi elemzésével mérték a résztvevők kognitív teljesítményét.

Nos, azoknál, akik AI-t használtak, az agyi aktivitás jelentősen alacsonyabb volt, mint a másik két csoportnál. Emellett sokkal nehezebben tudtak felidézni részleteket az esszéikből, és kevésbé volt az az érzésük, hogy valóban „az övék” az írás.

De az igazi probléma csak most jön: amikor a résztvevők egy újabb fordulóban szerepet cseréltek (azaz a „csak agy” csoport AI-t használt, és fordítva), az eredetileg AI-t használók teljesítménye jelentősen gyengébb lett. A kutatók azt állítják, hogy ez bizonyítja: a hosszú távú AI-használat következtében agyunk egyre kevésbé képes a mély, szerteágazó gondolatmenetekre.

Más magyarázat is elképzelhető

Hozzá kell tenni, hogy vannak olyan vélemények is, melyek szerint a kutatás tanulságai nem feltétlenül igazolják, hogy az AI használata ilyen komoly veszélyekkel jár. Az is elképzelhető, hogy az ijesztő következtetésekhez inkább a kutatás specifikus kialakítása vezetett. A csak az agyukat használó csoport tagjai ugyanis egyre jobban megismerték a feladatot – ezt nevezik familiarizációs hatásnak. Így a feladatok ismételt elvégzésekor ők gyorsabban és hatékonyabban tudtak dolgozni, míg az eredetileg AI-t használó csoportnak nem volt meg ez a könnyebbsége.

Ez is érdekelhet: