Egy új, ijesztő magyar kutatás szerint a mikroműanyagok megváltoztatják az élőlények viselkedését
Egy új magyar kutatás szerint a mikroműanyagok az élőlények egészségén túl azok viselkedését is befolyásolhatják: a talajlakó ászkarákok példáján keresztül most először mutatták ki a kutatók, hogy ezek az apró szennyező anyagok kockázatvállalóbb viselkedésre késztethetik az állatokat – közölte az ELTE az MTI-vel csütörtökön.
A HUN-REN-ELTE-MTM Integratív Ökológiai Kutatócsoport kutatói egy új, viselkedésökológiai és ökotoxikológiai szempontokat ötvöző vizsgálatban azt találták, hogy a mikroműanyagok hosszabb távú jelenléte hatással van a talajban élő ászkarákok viselkedésére, ami súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára nézve – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében.
A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, a mélytengerektől a talajon át a légkörig. A szennyező anyagok negatív hatásairól egyre több tudományos adat áll rendelkezésre, de a viselkedésre gyakorolt hatásuk kevésbé kutatott – jegyezték meg.
Az Environmental Pollution című folyóiratban megjelent kutatás szerzői, Horváth Gergely, Herczeg Dávid és Herczeg Gábor egy kevéssé ismert fajt, a közönséges gömbászkát (Armadillidium vulgare) vizsgálták.
Egy közönséges gömbászka (Armadillidium vulgare). Fotó: depositphotos.com
“A közönséges gömbászkák fontos szerepet játszanak a talajban az elhalt növényi anyagok lebontása révén. Ezek az apró állatok veszély esetén összegömbölyödnek. Az összegömbölyödött, mozdulatlan ászkák lágy hasi részéhez a kisebb ragadozók nem férnek hozzá, a nagyobbak pedig könnyen szem elől téveszthetik őket ebben az állapotban” – idézték a közleményben Horváth Gergelyt.
A kutatók korábban már kimutatták, hogy egyedi különbségek vannak az összegömbölyödés időtartamában: a hamarabb “kigömbölyödő” ászkák kockázatvállalóbbnak számítanak. Most viszont azt tapasztalták, hogy azok az ászkarákok, amelyek táplálékukkal együtt mikroműanyagokat (ebben az esetben apró polisztirol golyókat) is fogyasztottak, gyorsabban feladták a gömbszerű, védekező pózt. Vagyis kevésbé óvatosak, mint azok a társaik, akik nem találkoztak mikroműanyaggal.
Emellett az is kiderült, hogy ezeknél az egyedeknél kisebb volt a viselkedési eltérések egyéni változatossága, ami arra utal, hogy a mikroműanyag nemcsak az átlagos viselkedésre, hanem annak rugalmasságára is hatással van.
“Ez jelzi, hogy az egyedi viselkedési stratégiák fő komponensei, az átlagos viselkedés és a viselkedési változatosság a mikroműanyag hatására összekapcsolódhatnak, a független evolúciójuk nehézségekbe ütközhet” – fogalmazott Herczeg Gábor, a kutatócsoport vezetője.
Az ászkák vonatkozásában egyelőre úgy tűnik, a mikroműanyagok általi szennyezés negatívan befolyásolja a ragadozók elleni védekezésüket, ami populációjuk csökkenését is okozhatja. A munka folytatódik, a kutatók további vizsgálatokkal szeretnék feltérképezni a mikroműanyagok viselkedésformáló hatásait – áll a közleményben.
Érdemes elolvasni:
- Vigyázat! Megjelent Magyarországon a halálos csonttörő vírus
- Medúzákat találtak a Hármas-körösben, de mit jelent ez a folyóra nézve?
Kiemelt kép: depositphotos.com
