Új régészeti látványosság Szegeden a rakparton
A szegedi vár egyik legérdekesebb maradványa, a délkeleti saroktorony, közismertebb nevén a „vízibástya” eddig rejtett részeit is feltárták a Huszár Mátyás rakparton folyó régészeti munkák során.
Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, július 4-én indult ásatási munkálatok során kezdett körvonalazódni a szegedi vár falának és délkeleti saroktornyának, a vízibástyának a teljes formája. Az első feltárásokkor még csak a víz felé néző része volt látható, de az ásatás előrehaladtával a torony egyre nagyobb része vált láthatóvá.
A régészeti feltárás új eredményei
Molnár Csilla, az ásatás vezetője számolt be, hogy a Huszár Mátyás rakparton végzett munkálatok során sikerült feltárni a vár saroktornyának mindkét felét, így mostantól a járókelők is megcsodálhatják a sarokbástya szinte teljes, köríves formáját. Az ásatások során megállapították, hogy a két építményrész szervesen kapcsolódik egymáshoz, így valószínűsíthető, hogy egyszerre épültek.
MFM Régészeti Osztály munkatársai a Szegedi Vár saroktornya előtt a Huszár Mátyás rakparton. Kép forrása: Facebook / MFM Régészeti Osztály
A falak anyaga és szerkezete is különleges: a sarokbástya függőleges fala alul kiszélesedik, szoknyaszerű formát ölt, ami a szerkezet stabilitását segítette elő. A régészek középkori cseréptöredékeket, padlótéglákat és 19. századi cseréppipákat is találtak, és várják, hogy a további kutatások pontosabb képet adjanak az építés idejéről és a vár életéről.
A szegedi vár történelmi jelentősége
A vár a 16. században az ország legnagyobb, sík vidéki vára volt. Hossza elérte a 330 métert, szélessége pedig 170 métert. Ez különösen jelentős, mivel nem hegyre vagy dombra épült, hanem teljesen sík terepre, ami nehezítette a védelmet: ezért is volt szükség erőteljes falakra, sáncokra és vízzel töltött vizesárkokra.
De la Croix Paitis felmérése a Csillagsáncról 1724-ben. A csillagsánc (más néven csillagvár) egy 16–18. században elterjedt, különleges formájú erődítéstípus, amelyet a modern tűzfegyverek (ágyúk) hatására alakítottak ki. A lényege, hogy az erőd csillag alakú alaprajzot kapott, éles szögben kiugró bástyákkal és sáncokkal. Forrás: Wikimedia Commons
A török kiűzése után a vár a Habsburg-katonaság kezébe került, és a 18. században már inkább katonai raktárként és börtönként működött. A vár és a falak nagy része az 1879-es nagy szegedi árvíz következtében semmisült meg, ugyanis a helyreállítás érdekében szükségessé vált az építmény jelentős részének bontása. A helyiek Ferenc József császárhoz fordultak, hogy az erődítményt a város tulajdonába adományozzák, és az uralkodói döntést követően megkezdődött a vár lebontása. Ennek következtében a falak nagy része eltűnt a városképből.
Az árvíz után Ferenc József császár öt nappal később Szegedre látogatott, és a város lakói számára biztató üzenetet hozott:
„Szeged szebb lesz, mint valaha.”
A mostani feltárások nagyon fontos lépést jelentenek a szegedi vár múltjának megértésében. Ahogy a munkák haladnak, egyre több részlet kerül elő, amelyek segítenek megismerni a város múltjának egy részét. Nem csak a szakembereknek, hanem Szeged lakóinak és az ide látogatóknak is izgalmas lehetőség, hogy közelebbről is megismerjék ezt a történelmi örökséget.
További érdekes cikkeink:
