Amerikai reaktorok Magyarországon: új szintre léphet hazánk energiafüggetlensége

Magyarország egy újabb, jelentős lépést tett az energiaszuverenitás felé: megállapodás született az amerikai GE Hitachi által fejlesztett kis moduláris reaktorok (SMR) hazai telepítéséről. A projekt célja, hogy gyors és rugalmas energiaellátási alternatívát kínáljon a hagyományos atomerőművek mellett – különösen, mivel a Paks 2 beruházás évek óta késik. Az amerikai nagykövetség közlése szerint a projekt szándéknyilatkozatát a magyar Hunatom és a lengyel Synthos Green Energy (SGE) írta alá.

A Kontroll szerint a technológia nemcsak a hagyományos elektromos hálózatot támogatja, de alkalmas lehet ipari parkok vagy önálló energiaigényű létesítmények kiszolgálására is. Ez azt jelenti, hogy akár tíz darab BWRX-300 típusú reaktor is létesülhet Magyarországon a következő évtizedben – egyértelmű jele annak, hogy az ország az energiapolitikában diverzifikált és modern irányvonalat követ.

Forrás: Pixabay

Regionális partnerség és amerikai háttér

A projekt nemcsak Magyarországot érinti: a kezdeményezés egy szélesebb, közép-európai együttműködés része, amely a Balti-tengertől egészen a Fekete-tengerig terjed. A GE Vernova, a GE Hitachi anyavállalata, a térség több országával is tárgyalásokat folytat a kis reaktorok lehetséges telepítéséről. Ez a típusú technológiai szövetség erősíti a NATO-tagállamok és az Egyesült Államok közötti stratégiai kapcsolatokat is.

A kezdeményezés az amerikai FIRST program (Foundational Infrastructure for Responsible Use of Small Modular Reactor Technology) keretében valósul meg, amely világszerte segíti az SMR-ek bevezetését. A program célja nem csupán az energiabiztonság, hanem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a gazdasági hatékonyság növelése is. A magyar projekt ezenfelül beépül a SPRING nevű, európai szintű nukleáris együttműködésbe is, amely a kontinens energiaszuverenitásának megerősítésére törekszik.

Kiemelt kép: depositphotos.com

Bár a bejelentés nem kis jelentőséggel bír, a magyar kormány számára nem jött váratlanul. Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2023-ban jelezte, hogy magyarország célja egy gyorsan és hatékonyan telepíthető nukleáris technológia bevezetése. Az elmúlt időszakban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Magyar Levente is rendszeresen tárgyalt amerikai partnerekkel az SMR-technológia hazai alkalmazásáról.

A kormányzati kommunikáció szerint az együttműködés több, mint egy újabb beruházás: ez egy hosszú távú stratégiai döntés, amely csökkenti az ország energiaimport-függőségét, miközben új lehetőségeket teremt a hazai ipar és innováció számára is. A moduláris reaktorok bevezetése emellett egy alternatívát jelent az orosz eredetű technológiák mellett, amelyet geopolitikai szempontból is fontos üzenetként értelmeznek.

Miért pont a BWRX-300?

A BWRX-300-as reaktorokat érintő projekt sokak szerint részben válasz a Paks 2-vel kapcsolatos bizonytalanságokra. A Roszatom által építendő új paksi blokkok éveket csúsznak, miközben Magyarország villamosenergia-fogyasztása növekszik, és egyre sürgetőbb a pótlólagos kapacitások biztosítása. Az SMR-technológia ideális köztes megoldást kínálhat: gyorsabban kivitelezhető, rugalmasabb a telepítése, és kisebb alaphálózati beruházásokat igényel.

Ráadásul a BWRX-300 technológia egyfajta technológiai „biztosítékot” is jelenthet arra az esetre, ha Paks 2 építése tovább csúszna, vagy a geopolitikai helyzet újabb akadályokat gördítene az orosz-magyar nukleáris együttműködés elé. Mindez erősíti a narratívát, miszerint Magyarország egyszerre tartja fenn kapcsolatait Oroszországgal és a nyugati szövetségi rendszerrel, ám energetikai téren fokozatosan tolódik az utóbbi irányába.

A választás nem véletlen: a GE Hitachi által fejlesztett BWRX-300 az SMR-ek új generációját képviseli. Egy-egy ilyen reaktor akár 300 megawatt elektromos teljesítményt is képes előállítani – ez nagyságrendileg 200–300 ezer háztartás éves áramellátását fedezheti. Emellett lényegesen kisebb fizikai területet foglal el, és egyszerűbb engedélyeztetési folyamatot tesz lehetővé, mint a hagyományos, nagyméretű reaktorok.

A biztonsági szempontok szintén a technológia mellett szólnak. A BWRX-300 földrengés, árvíz és egyéb katasztrófák esetén is biztonságosan működtethető, ráadásul nem igényel különösen nagy mennyiségű hűtővizet – ez különösen fontos szempont lehet egy éghajlatváltozás által érintett világban. Moduláris felépítése miatt könnyen alkalmazható decentralizált energiahálózatokban, például ipari parkokban vagy önálló infrastruktúrák esetében.

Az amerikai–magyar SMR-megállapodás több, mint egy újabb energetikai beruházás: stratégiai üzenet Európa szívéből. A technológiai választás egyértelműen mutatja, hogy Magyarország nyitott a nyugati innovációkra, miközben saját energiaellátását diverzifikálja és modernizálja. Az SMR-ek bevezetése nemcsak gazdasági lehetőség, hanem egyben válasz is a globális energiapiaci kihívásokra. A következő években kiderül, mennyire lesz sikeres ez az ambiciózus váltás – de az irány egyértelmű: kisebb, gyorsabb, fenntarthatóbb reaktorok felé.

Érdemes elolvasni:

• Franciaország nukleáris reaktora világrekordot döntött
• Kína kifejlesztett egy olvadásbiztos atomerőművet