Egy friss nemzetközi tervezőversenyen olyan űrhajó tervét díjazták, amely akár 2400 embert is képes lenne elszállítani az Alpha Centauri csillagrendszerhez – egy több generáción átívelő úton.
Évszázados út egy másik világba
A Chrysalis névre keresztelt űrhajó körülbelül 40 billió kilométert tenne meg egy körülbelül 400 évig tartó utazás során, amelynek során az utasok többsége egész életét a fedélzeten töltené. A hajó több emberöltőn keresztül biztosítana otthont a legénységnek és lakóinak, míg végül el nem érné célját: a Proxima Centauri b bolygót, amely a Földhöz hasonló méretű, és feltételezések szerint akár élhető is lehet.
A terv a Project Hyperion nemzetközi tervezőverseny első díját nyerte el, ahol többgenerációs csillagközi űrhajók koncepcióját kellett kidolgozni.
A Chrysalis lenyűgözte a zsűrit a rendszer-szintű koherenciájával és az innovatív, moduláris élőhely-struktúra kialakításával, de ugyanígy az átfogó részletességével is, amely például magában foglalta az űrbéli gyártást és az előkészítő legénységi kiképzés fontosságát az Antarktiszon.
Egy szakértőkből, köztük a Nasanál dolgozó tudósokból álló zsűri értékelte a több száz beküldött munkát. Fő szempontként azt vizsgálták, hogy a beadott tervek mennyire teszik lehetővé a legénység számára, hogy ne csak túléljenek, hanem teljesen funkcionáló társadalmat alkossanak az űrrepülés több generációján keresztül.
Az 58 kilométer hosszú, koncentrikus henger
A beérkezett pályaművek közül az 58 kilométer hosszú, henger formájú Chrysalis tervrajza került ki győztesen. A Chrysalis hajó egymásba ágyazott, koncentrikus hengerekből állna, amelyek mind más célokat szolgálnának. Az egyikben 3D-nyomtatással készült lakóterek kapnának helyet, egy másikban közösségi terek (parkok, könyvtárak, galériák) várnák a lakókat, míg a következőben farmok és különböző földi élőhelyeket utánzó bio-burkok terülnének el, köztük akár trópusi esőerdők is.
Élet a Chrysalison
Az űrhajó központi részén helyezkednek el azok a csatlakozó egységek – személyszállító hajók –, amelyek majd a Proxima Centauri b bolygó felszínére szállíthatják a lakókat. Ugyanitt található az összes kommunikációs berendezés is, aminek segítségével a Chrysalis kapcsolatban tud maradni a Földdel és a későbbi célállomással is egyaránt.
Kihívások és lehetőségek
Az ilyen hosszú távú űrutazás számos technológiai, biológiai és társadalmi kihívást rejt: Az önfenntartó élet és a mesterséges ökoszisztémák működtetése mind kulcsfontosságú kérdések. A Chrysalis koncepciója ezekre a problémákra is megoldási javaslatokat kínált, például a fenntartható mezőgazdaság, a közösségi terek fontossága és a társadalmi szabályok kidolgozásával.
A Chrysalis űrhajó terve azt mutatja, hogy bár az űrutazás ilyen méretekben ma még tudományos fantasztikum, a technológia és a tervezők elképzelései már egyre közelebb hozzák ezt a valóságot. Az út hosszú, a kockázat hatalmas, de az emberi kíváncsiság és alkalmazkodóképesség talán megoldja, hogy egyszer tényleg elindulhassunk egy másik csillagrendszer felé.
A terv készítői méltán nyerték el az első helyezést, a zsűri végül így jellemezte munkájukat:
„Az előadás gazdag és látványosan megjelenített, mely olyan ikonikus művekkel hozható párhuzamba, mint a Rama, és egyértelmű szenvedélyt tükröz mind a tervezés, mind a történetmesélés iránt.”
Ezt is érdemes elolvasni:
- Holdraszállás: Buzz Aldrin tényleg beismerte, hogy kamu az egész?
- Ezt kár lenne kihagyni: Csak pár hajnalod van, hogy lásd ezt a ritka bolygóegyüttállást!
- A Curiosity marsjáró véletlenül feltört egy követ – és tudományos szenzáció lett belőle
Source: