Óriási szakadék, szinte lehetetlen megélni: ezek Magyarország legszegényebb falvai

Hatalmas különbségek figyelhetők meg a magyarországi települések között a jövedelmek terén. Míg egyes városokban fejenként évi több mint 3 millió forint az adózott jövedelem, addig a legszegényebb falvakban ennek töredékéből kell megélniük a helyieknek. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) 2023-as adatai szerint az ország legszegényebb települése továbbra is Csenyéte.

Átlagkeresetek és a valóság

A KSH adatai alapján májusban a nettó átlagkereset 483 ezer forintot tett ki, a mediánérték pedig 391 200 forint volt. Ezek a számok azonban csak a nagyobb vállalatoknál, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók keresetét mutatják, így nem tükrözik pontosan a lakosság jelentős részének valós helyzetét. A közmunkások, a részmunkaidősök és a kis falvakban élők jövedelme sokkal alacsonyabb.

Szentkatalin, a 4. legszegényebb település Magyarországon. Fotó: Wikimedia Commons/Györkő Zsombor

Ráadásul az átlagértékeket néhány kiugróan magas fizetés könnyen torzíthatja, ezért a mediánérték ad reálisabb képet arról, mennyit keres egy átlagos magyar.

A tíz legszegényebb település

A Pénzcentrum beszámolója szerint a személyi jövedelemadó-alapú jövedelmek alapján ezek voltak Magyarország legszegényebb települései 2023-ban:

10. Tiszabő (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) – 524 201 Ft/fő/év (havi 43 683 Ft)
A településen magas a munkanélküliség, sokan közmunkából és segélyekből élnek.
9. Rajka (Győr-Moson-Sopron vármegye) – 489 015 Ft/fő/év (havi 40 751 Ft)
Bár sokan külföldön dolgoznak, a hivatalos helyi jövedelmek alacsonyak, mivel máshol adóznak.
8. Somogyacsa (Somogy vármegye) – 467 607 Ft/fő/év (havi 38 967 Ft)
Apró, elöregedő település, kevés megélhetési lehetőséggel.
7. Gadna (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) – 438 918 Ft/fő/év (havi 36 576 Ft)
A bányászat megszűnésével gyakorlatilag eltűntek a munkalehetőségek.
6. Rinyaújnép (Somogy vármegye) – 434 609 Ft/fő/év (havi 36 217 Ft)
A horvát határ közelében fekvő zsáktelepülésen a megélhetés szinte kizárólag közmunkából lehetséges.
5. Bódvalenke (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) – 414 074 Ft/fő/év (havi 34 506 Ft)
Ismert „freskófalu”, de a turizmus sem tudta érdemben javítani a gazdasági helyzetet.
4. Szentkatalin (Baranya vármegye) – 396 481 Ft/fő/év (havi 33 040 Ft)
Alig néhány tucat lakója van, intézmények nélkül, elöregedő népességgel.
3. Szakácsi (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) – 364 511 Ft/fő/év (havi 30 375 Ft)
A Cserehát térségében fekvő falu gyenge infrastruktúrája miatt alig vonz befektetőt.
2. Tornanádaska (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) – 320 496 Ft/fő/év (havi 26 708 Ft)
Elszigetelt határ menti település, ahol szinte kizárólag segélyből és közmunkából élnek.
1. Csenyéte (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) – 235 101 Ft/fő/év (havi 19 591 Ft)
A legszegényebb magyar falu, ahol az egy főre jutó havi jövedelem alig éri el a 20 ezer forintot. A munkanélküliség szinte teljes, a fiatalok többsége elvándorol.

Csenyéte játszótere. Fotó: Wikimedia Commons/Oprienko

Magyarország kettészakadása

A statisztikákból egyértelműen látszik, hogy miközben egyes településeken több millió forint az egy főre jutó éves jövedelem, addig másutt havi néhány tízezer forintból kell megélni. Ez az életszínvonalbeli szakadék nemcsak a társadalmi egyenlőtlenségeket növeli, hanem hosszú távon az ország gazdasági és demográfiai helyzetére is komoly hatással lehet.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat