Ő itt Denny, az eddigi egyetlen ismert hibrid ember
Az emberi evolúció történetének egyik legizgalmasabb felfedezése a szibériai Altaj-hegység egyik barlangjában történt 2012-ben, amikor előkerült egy fiatal nő ujjcsontja, akit “Denisova 11”-nek, vagy röviden Dennynek neveztek el.
Denny különlegessége, hogy ő az egyetlen ismert, első generációs emberi hibrid maradvány, aki neandervölgyi anyától és gyenyiszovai apától született.
A több mint 90 ezer éves ujjcsont genetikai vizsgálata szinte elképesztő felfedezést hozott. Denny egy serdülőkorú lány volt, aki neandervölgyi édesanyától és gyenyiszovai édesapától származott, így testében több hominin faj genetikai öröksége olvadt össze.
A Nobel-díjas Svante Pääbo, aki az emberi genomot kutatja, úgy nyilatkozott, hogy a bizonyítékok annyira közvetlenek, mintha „rajtakapták volna őket aktus közben”.
Denny maradványai. Fotó: Brown et al., Scientific Reports (2016)
Ez a különleges genetikai kapcsolódás még ennél is bonyolultabb: a kutatások kimutatták, hogy Denny apja, a gyenyiszovai maga is hordozott némi neandervölgyi örökséget, amely több száz generációval korábbról származik.
Ez a keveredés remekül példázza, hogy az emberi evolúció nem egyenes vonalú, hanem egy sokkal komplexebb folyamat volt, amelyben a régebbi emberi fajok között rendszeres hibridizáció zajlott.
A két rokon faj Eurázsiában élt, egészen addig, amíg mintegy 40 ezer évvel ezelőtt a modern Homo sapiens meg nem jelent és fokozatosan fel nem váltotta őket.
Míg neandervölgyi maradványokat Európában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsia területén találtak, addig a gyenyiszovaiaknak csupán néhány maradványa ismert, nagyrészt a névadó Gyenyiszova-barlangból, valamint a tibeti-fennsíkról.
A gyenyiszovaiak megjelenése még mindig rejtély, mivel csak foszlányos leleteink vannak róluk, például fogak, állkapocscsontok és koponyatöredékek, így megjelenésükről keveset tudunk. Elképzelhető, hogy külsőleg hasonlítottak a neandervölgyiekhez.
Denny arcának rekonstrukciója. Képernyőfotó: HALABELLA/YouTube
Érdekesség, hogy a ma élő emberek DNS-ében – különösen európai és délkelet-ázsiai populációkban – ma is megtalálhatók neandervölgyi és gyenyiszovai gének.
Ezek az örökségek nemcsak az evolúciónkról szolgálnak rendkívül hasznos információkkal, hanem adaptációs előnyöket is jelentettek, például a magaslatokhoz való alkalmazkodásban.
Denny maradványai tehát remek példa arra, hogy az emberi evolúció nem csupán egy „tisztán” elkülönült faj folyamataként értelmezhető, hanem egy olyan eseménysorozatként, amely tele volt hibridizációval, amelyben rokon fajok géneket cseréltek és keveredtek egymással.
Ahogy egy 2015-ös tudományos kutatásban leírták: „a genomkutatások azt mutatják, hogy a jelentős genetikailag eltérő vonalak közötti hibridizáció volt a szabály, és nem a kivétel az emberi evolúció során”.
Ez a felfedezés nemcsak további betekintést nyújt az emberi múltba, hanem azt is bizonyítja, hogy az emberi evolúció igazi története összetettebb és sokszínűbb, mint azt korábban gondoltuk.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
