Magyarország pert indított az Európai Tanács döntése ellen Ukrajna támogatásáról
Magyarország pert indított az Európai Tanács döntése ellen a luxembourgi Törvényszéken. A kormány szerint jogsértő, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát szinte teljes egészében Ukrajna támogatására fordítják. Az ügy évekig is eltarthat, de az ítélet precedenst teremthet a jövőbeni döntéshozatalban.
Magyarország pert indított
Ahogyan arról a Portfolio is beszámolt, Magyarország keresetet nyújtott be a luxembourgi Törvényszékhez, amellyel megtámadja az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret (EPF) döntését. A kormány kifogásolja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát szinte teljes egészében – 99,7 százalékban – Ukrajna katonai támogatására fordítják. A magyar álláspont szerint a Tanács 2024 májusában elfogadott határozata és az EPF 2025 februári végrehajtási döntése sérti a jogszerű döntéshozatal uniós alapelveit. A per hivatalosan augusztus 25-én indult, amikor az ügy megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Bár a kereset még csak a kezdeti szakaszban tart, a döntés precedensértékű lehet a vétójog jövőbeli érvényesíthetőségét illetően.
Milliárdos tételek
A vita tétje hatalmas: mintegy 200 milliárd eurónyi orosz eszköz van zárolva az uniós tagállamokban, ezek hozama évente 3–5 milliárd euróra tehető. A forrásokat a jelenlegi szabályozás szerint részben katonai támogatásra, részben civil célokra irányítják. Az Európai Békekeret eddig több mint 11 milliárd eurót juttatott Ukrajnának, most pedig egy állandó bevételi forrás nyílna meg. Magyarország azonban azt kifogásolja, hogy az eljárás során szavazatát figyelmen kívül hagyták, mondván, nem minősül „hozzájáruló tagállamnak”. A magyar fél szerint ez ellentétes az uniós alapszerződésekben rögzített döntéshozatali renddel.
Politikai és jogi következmények
Az ügy politikai súlya sem elhanyagolható. Magyarország az elmúlt években többször élt vétójogával, amikor az Ukrajnát segítő pénzügyi csomagok kerültek napirendre, például a 2023 végén jóváhagyott 50 milliárd eurós segély esetében. Emiatt több tagállam olyan mechanizmusok kialakítására törekedett, amelyekkel megkerülhetők az egyhangú döntéshozatal akadályai. Az Európai Tanács jogi szolgálata és a többségi álláspont szerint a zárolt eszközök hozamának felhasználása nem jelent új költségvetési kötelezettséget, ezért nem is volt szükség egyhangú jóváhagyásra. Ha a bíróság a magyar érvelésnek ad igazat, a Tanács hasonló döntései a jövőben szigorúbb jogi keretek közé kerülhetnek.
Hosszú folyamat
A Törvényszék eljárása évekig is eltarthat. Az írásbeli szakaszt főtanácsnoki indítvány, majd tárgyalás és ítélethozatal követheti, szükség esetén fellebbezéssel az Európai Unió Bíróságán. Addig is a megtámadott döntés érvényben marad, így a hozamokból finanszírozott támogatás folytatódhat. A mostani per ugyanakkor túlmutat a technikai részleteken: arról is szól, miként alakulhat a tagállamok közötti erőviszony, és mennyiben korlátozható egy-egy kormány vétóereje. Az Európai Tanács és a bírósági fórumok ítéletei ugyanis irányt szabhatnak arra, hogy az unió a jövőben miként tud gyorsan reagálni a külpolitikai válságokra, miközben a tagállamok szuverenitása is megőrződik.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
