Sok magyar már húst sem engedhet meg magának: borzasztó a helyzetünk az EU-ban
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország drámai mértékben lemaradt az Európai Unióban a minőségi táplálkozás terén. Az uniós átlaghoz képest kétszer annyi magyar nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst, halat vagy ezekkel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon. Hazánk a rangsorban az utolsó előtti helyen áll.
Az uniós átlaghoz képest kétszer rosszabb a helyzet
Az EU statisztikai hivatala arról számolt be, hogy a tagállamokban élő lakosság 8,5 százaléka nem volt képes minden második nap húst, halat vagy hasonló tápértékű ételt tenni az asztalra 2024-ben. Ez az arány 2023-hoz képest némi javulást mutat, mivel akkor még 9,5 százalék volt az érintettek aránya.
Illusztráció. Fotó: depositphotos.com
Magyarországon azonban jóval súlyosabb a helyzet: a teljes társadalom 15,5 százalékát érinti az élelmiszerhiány ezen formája, írja az Economx. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik magyarnak hiányos a menüje, szemben az uniós átlaggal, amely ennek felét mutatja.
A szegénységi küszöb alatt élők körében még drámaibb a kép
Különösen súlyosan érinti a probléma a szegénység kockázatának kitett lakosságot. Magyarországon ebben a társadalmi csoportban 37,3 százalék nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst vagy annak alternatíváját fogyassza.
Ez az arány csaknem kétszerese az uniós átlagnak (19,4 százalék), és alig marad el a sereghajtó Szlovákia (39,8 százalék) és Bulgária (37,7 százalék) mutatóitól. A lista másik végén Ciprus (3,5 százalék), valamint Írország és Portugália (5,1–5,1 százalék) áll, ahol szinte elenyésző a probléma.
Mit jelent a szegénységi küszöb Magyarországon?
A szegénységi küszöb a medián jövedelem 60 százaléka alatt húzódik. 2022-ben ez egy felnőtt esetén 145 ezer forintot, két felnőtt és két gyermek esetén pedig 305 ezer forintot jelentett havonta. Az ennél kevesebből élők jelentős része a legminimálisabb, fehérjedús táplálkozásról is kénytelen lemondani.
A helyzet kialakulásában szerepet játszik az elmúlt években tapasztalt kiugró élelmiszer-infláció, különösen a húsfélék árának emelkedése. Az ENSZ adatai szerint globálisan is folyamatosan drágulnak az élelmiszer-alapanyagok, ám Magyarországon az infláció következményei még súlyosabbak voltak.
Lesújtó uniós rangsor
Az Eurostat listája szerint Magyarország a 27 tagállam közül a 26. helyen áll, csak Szlovákia teljesít rosszabbul a teljes társadalmat nézve.
Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság helyzete nemcsak az EU átlagához képest tragikus, de regionális összevetésben is az egyik legrosszabb. A minőségi táplálkozáshoz való hozzáférés hiánya nemcsak egészségügyi kockázatokat hordoz, hanem hosszú távon a társadalmi egyenlőtlenségeket is tovább mélyíti.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
