Egy görög barlang falában találtak rá a koponyára, és elsőre egyértelműnek tűnt, hogy egy emberé. De ha mégsem, akkor mi lehet ez?
Egy apró, görög falucska barlangjában találtak rá egy leletre, ami évtizedek után sem hagyja nyugodni a régészeket, derül ki a LADbible cikkéből. A többszázezer évig a Petralona-barlangban rejtőző koponyáról ugyanis kiderült: nem tartozik sem a Homo sapienshez, sem a neandervölgyi ősemberhez.
Elsőre rá sem jöttek, hogy mekkora felfedezés
A rejtélyes csontvázdarabot még 1960-ban fedezte fel egy helyi lakos, bizonyos Christos Sariannidis, miközben a barlangban dolgozott. A leletet később a Szalonikiben található régészeti múzeumba szállították, és kiállították a nyilvánosság számára. De ami azt követő vizsgálatok során kiderült, az mindenkit meglepett.
A lelet egyébként különös megjelenéséről is híres: a homlokából egy sztalagmitszerű képződmény nőtt ki, mintha csak egy egyszarvú csontváza lenne. Ezt a furcsa képződményt az évezredeken át lecsöpögő vízcseppek hozták létre, és nagyon jól is tették, hisz épp ez segített a tudósoknak a kormeghatározásban.
Több százezer éve ott van a koponya
A kalcit, ami a leletet a barlang falához rögzítette, több tízezer év alatt rakódott le rá. A legújabb vizsgálatok szerint ez a lerakódás legalább 277 ezer éves, de akár 295 ezer éves is lehet, azaz a középső pleisztocén kor végére datálható.
„A Petralona-barlangban talált, majdnem teljes koponya kormeghatározása kiemelkedően fontos” – áll a kutatócsoport hivatalos közleményében. „Ez a fosszília ugyanis kulcsszerepet játszik az európai emberi evolúció megértésében.” De miért olyan különleges ez a koponya? Azért, mert morfológiai jegyei alapján egy olyan primitív, kihalt emberelődre utal, amely sem nem neandervölgyi, sem nem modern ember!
A koponya Szaloniki múzeumában. Forrás: Wikimedia Commons
„Morfológiai szempontból a Petralona-hominida egy eltérő és primitívebb csoporthoz tartozik, mint a Homo sapiens és a neandervölgyiek” – húzta alá a Christophe Falguères geokronológus által vezetett szakértői csapat. „Az új kormeghatározás megerősíti, hogy ez a populáció együtt létezett a fejlődő neandervölgyi vonallal a középső pleisztocén kor végén Európában.”
A Homo heidelbergensis a megoldás?
A tudósok szerint a koponya legnagyobb valószínűség szerint a Homo heidelbergensis fajhoz tartozhatott, azaz heidelbergi ember lehetett. Ez a faj 300–600 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában, és a populáció egy része Európába vándorolt. A lelet ugyanis erős hasonlóságot mutat a Zambiában, Kabwe városában talált koponyával, amelyet szintén a Homo heidelbergensis fajhoz sorolnak.
„A Petralóna-koponyán található ásványi anyag datálása alapján úgy tűnik, hogy az nagyjából 300 ezer éves lehet – akárcsak a Kabwe-koponya” – írták a kutatók. És a lényeg: ez azt jelenti, hogy ez az emberelőd együtt élhetett a neandervölgyiekkel, de még az sem kizárt, hogy meg is előzte őket.
Ez is érdekelhet:
