Az igazi bankrablás: Fillérekért szerezte meg Mészáros Lőrinc Magyarország második legnagyobb bankját
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb pénzügyi manővere zajlott le nemrég Magyarországon, jórészt közpénzből finanszírozva, mégis alig kapott nyilvánosságot. A Válasz Online elemzése szerint Mészáros Lőrinc mára közel 70 százalékban ellenőrzi az MBH Bankot, miközben a magyar államnak mindössze 20 százaléknyi részesedése maradt – holott a pénzintézet alapjainak több mint fele közpénzből épült.
Állami milliárdokból szuperbank
Az MBH a Budapest Bank, az MKB és a Takarék-csoport összeolvadásából jött létre. A Válasz Online szerint a történet gyökerei 2013-ig nyúlnak vissza, amikor az Orbán-kormány 136 milliárd forinttal támogatta a szétszabdalt takarékszövetkezeti szektor integrációját. Ezt a pénzt állampapírokban helyezték el, amelyek kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárd forintra duzzadtak. Az összeget azonban nem az állam kapta vissza, hanem a Takarék-csoport tőkéjeként számolták el, így közvetve a későbbi MBH alapját képezte.
Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a Mészáros Alapítvány IX. konferenciáján 2025. augusztus 29-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A kormány eközben beemelte a Budapest Bankot is a fúzióba, míg az MKB privatizációja már korábban megtörtént. Ez utóbbihoz mindössze 37 milliárd forintért jutott hozzá a Mészáros–Matolcsy-kör, miközben az állam előzőleg több százmilliárddal tette rendbe a bankot.
A Quartz kivonulása, a Mészáros-birodalom térnyerése
A három bank összeolvadásával létrejött MBH Bank tulajdonosi körében eleinte még ott volt a Matolcsy Ádámhoz köthető Quartz Befektetési Alapkezelő is, mintegy 23 százalékos részesedéssel. Ez a rész azonban 2024 nyarán Mészáros köreihez került. A konstrukció pontos részletei nem nyilvánosak, de az új tulajdonosok ügyvédje és intézője egyaránt a felcsúti milliárdos közvetlen bizalmi embere.
Ennek eredményeként mára Mészáros érdekeltségei körülbelül 70 százalékban birtokolják az ország második legnagyobb bankját, amely 2,4 millió ügyféllel, 400 fiókkal és 1000 ATM-mel működik.
Adófizetői veszteség, magánnyereség
A legnagyobb kérdőjelet az állami források kezelése jelenti. A 188 milliárd forintot nem tulajdonrészként, hanem kötvényként vitték be a Magyar Bankholdingba, így az államnak nem maradt érdemi befolyása. Ráadásul a konstrukció rendkívül kedvező Mészárosék számára: húsz évig használhatják a közpénzt, miközben csupán állampapírhozamnak megfelelő kamatot fizetnek utána. Szakértők szerint ez évente akár 10 milliárd forint „elengedett” kamatot jelenthet: összesen mintegy 200 milliárd forintos ajándékot az adófizetők terhére.
Mi lesz az állami részesedéssel?
A kormány jelezte, hogy a megmaradt 20 százalékos részesedésétől is megválna. Ha ez megtörténik, az MBH teljes egészében magánkézbe kerülhet, és a magyar állam, noha évtizedeken át közpénzzel építette, teljesen kiszorul a bankból.
Az MBH Bank fiókja a Soroksári úton 2025. szeptember 1-jén. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Szakértők szerint jogi úton még visszaszerezhető lenne az állami vagyon egy része, de ehhez politikai akarat szükséges. Addig is az a helyzet, Mészáros Lőrinc példátlanul olcsón jutott hozzá egy olyan bankhoz, amely évente akkora osztalékot termel, mint amennyiért annak idején maga az MKB a kezébe került.
Érdemes elolvasni:
