Verseny a Holdért: atomreaktort építene a NASA, Kína és Oroszország a sarkában

Az Egyesült Államok új frontot nyitott az űrversenyben. A NASA 2030-ig atomreaktort telepítene a Holdra, miközben Kína és Oroszország közben a saját holdi energiaprojektjén dolgozik.

Új űrverseny Kínával és Oroszországgal?

Sean Duffy, a NASA megbízott vezetője augusztus elején jelentette be, hogy az ügynökség célja 2030-ra egy működő atomreaktort telepíteni a Hold felszínére. Kína és Oroszország is idén májusban írt alá együttműködési megállapodást, amelyben vállalták, hogy a következő évtized közepére – várhatóan 2035 körül – közösen építenek egy nukleáris energiaközpontot. Ez az úgynevezett International Lunar Research Station (ILRS) projekt része, amelyhez egy automatizált reaktort szánnak elsődleges energiaforrásként.

Washingtonban attól tartanak, hogy ha a kínai-orosz projekt előbb valósul meg, a két ország akár „kizárási övezeteket” is kijelölhet a berendezései körül. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy más államok nem állíthatnak fel saját létesítményeket ugyanazon a területen – különösen nem a vízjégben gazdag déli pólus környékén, amely minden nagyhatalom számára kulcsfontosságú célpont.

Mindhárom fél tartós bázist akar kiépíteni, ami hosszú időre meghatározhatja az emberiség űrbeli terjeszkedését.

Hol épülhet az első atomreaktor?

A szakértők szerint a legvalószínűbb helyszín a Hold déli pólusa. Ez a terület az utóbbi években a nemzetközi űrkutatás egyik legfontosabb célpontjává vált, és az Artemis-program keretében a NASA is erre a területre összpontosít, mert a kráterek állandó árnyékában jelentős vízjégkészlet rejtőzik. A jég több okból is létfontosságú lehet: egyrészt ivóvízként és a mindennapi élet alapjául szolgálhat, másrészt elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontható, amelyekből rakéta-üzemanyag állítható elő.

„A vízjég hidrogénre és oxigénre is bontható, így a Holdon akár egyfajta ‘üzemanyag-állomásként’ is működhetne a Mars felé tartó rakéták számára.” -nyilatkozta Simeon Barber, az Open University kutatója.

Kereskedelmi partnerek a NASA holdi atomprogramjában

A SpaceNews beszámolója szerint a NASA új szakaszba léptette a holdi atomreaktor-fejlesztést: már nem kizárólag állami kutatási projektként kezeli, hanem kereskedelmi partnereket is bevon a munkába. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nemcsak tudományos és politikai célokat szolgálhat a program, hanem jelentős ipari és gazdasági lehetőségeket is megnyithat.

A magánszektor részvétele több szempontból előnyös lehet:

• Gyorsabb fejlesztést és költséghatékonyabb megoldásokat hozhat
• Új piacokat teremt az űriparban, például energiaellátó rendszerek, speciális anyagok vagy akár jövőbeli holdi infrastruktúrák építésére.
• A NASA így nem egyedül vállalja a terhet, hanem partnerségben, piaci alapon próbálja felgyorsítani az atomreaktor megvalósítását.

A NASA látványterve a Hold körül keringő Gateway űrállomásról. Kép: NASA

Az atomenergia veszélyei és űrjogi kérdések

A holdra szánt nukleáris reaktor megvalósítása komoly technikai és jogi aggályokat vet fel. A Földről történő atomtöltet szállítása rakétaindítás közben baleset, például robbanás esetén radioaktív anyag kikerülésével járhat. Egyes szakértők szerint bár a szükséges üzemanyag mennyisége viszonylag csekély, a kockázatokat alapos biztonsági protokollokkal lehet és kell kezelni.

„Űrjogászként az emberiség hosszú távú űrbeli fejlődésével foglalkozom. Ezt nem fegyverkezési versenynek, hanem stratégiai infrastruktúra-versenynek látom. És ebben az esetben az infrastruktúra befolyást jelent.”
– mondta Michelle L. D. Hanlon, légi- és űrjog professzor a Conversation-nek.

Jogilag sem egyértelmű a helyzet: a 1967-es Outer Space Treaty tiltja a Hold territoriális megszállását és a tömegpusztító fegyverek telepítését, de nem mondja ki, hogy tilos-e atomenergiát hasznosítani. A kérdés inkább a „kizárási övezetek” meghatározására terjed – ezek ugyanis biztonsági célból létrehozva gyakorlatilag területi dominanciát jelenthetnek.

Az atomreaktor így egyszerre ígér megoldást az űrkutatás legnagyobb kihívásaira, és hordoz magában komoly kockázatokat. A következő évtized kérdése az, hogy a nagyhatalmak együttműködésre, vagy inkább egymás kiszorítására használják-e majd ezt a technológiát.

Olvasd el további űrkutatással kapcsolatos cikkeinket.

Ez is érdekelhet:

• Ez lenne a fénysebességgel haladó csillagközi utazók legnagyobb problémája
• Mérnökök tervezték meg a hatalmas űrhajót, ami akár 2400 embert is elszállíthat a legközelebbi csillagrendszerbe

Kiemelt kép: NASA.gov