A magyar kormány az olcsó orosz gáz mítoszát ismételgeti: ellenben jobban járt, aki már levált
Amióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, az európai gázpiac gyökeresen átalakult. Míg az Európai Unió országai fokozatosan csökkentették orosz gázfüggőségüket, Magyarország továbbra is ragaszkodik a Gazpromhoz, és a kormány kommunikációjában máig a „rezsicsökkentés garanciájaként” jelenik meg az orosz energia. A valóság azonban egészen más képet mutat: hazánk az elmúlt években többször is drágábban jutott földgázhoz, mint az uniós átlag.
A kormány narratívája: csak az orosz gáz biztosít olcsóságot
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen azzal érvel, hogy az orosz források nélkül kétszer-háromszor magasabb rezsit kellene fizetniük a magyar háztartásoknak. A kormány üzenete egyszerű: Moszkva nélkül nincs energiabiztonság és nincs megfizethető gáz.
Ennek megfelelően Magyarország nemcsak fenntartotta, hanem növelte is orosz gázimportját (és olajimportját is), miközben a legtöbb uniós ország leépítette azt. Ma már az EU-ban hazánkban az egyik legnagyobb az orosz források aránya, 2025-re közel 70 százalékra emelkedett.
A tények: Magyarország drágábban vásárol
A kormány állításai azonban nem állják ki a valóság próbáját. A G7 elemzése szerint Magyarország az orosz gáz miatt többször is rosszabbul járt az EU átlagánál:
-
2022-ben hazánk a kontinens egyik legmagasabb gázárát fizette, 43 százalékkal többet, mint az uniós átlag. Ennek oka részben az volt, hogy a kormány az árrekord idején kötött le extra mennyiségeket a Gazpromtól.
-
2023-tól a magyar importgáz átlagosan 2 százalékkal drágább, mint az EU többi részében.
-
Eközben Lengyelország, Németország és Ausztria – amelyek leváltak az orosz szállításokról – közelebb kerültek az uniós átlagárhoz, vagy akár olcsóbban jutnak energiához az LNG-nek köszönhetően.
A „kedvezményes orosz gáz” tehát mára inkább politikai szlogen, mint valóság.
LNG: kihagyott lehetőség
Az uniós országok többsége az elmúlt években az amerikai és katari LNG-re (cseppfolyósított földgáz) állt át. Bár ennek van többletköltsége (szállítás, visszagázosítás), az amerikai árak olyan alacsonyak, hogy összességében így is versenyképesebb a forrás, mint az orosz hosszú távú szerződések alapján érkező vezetékes gáz.
Magyarország ugyan rendelkezik LNG-kapacitással a horvát Krk-szigeten, de behozatalának túlnyomó részét továbbra is az orosz források adják. Ez nemcsak az árakat, hanem az ország energiafüggőségét is magas szinten tartja.
Miért ragaszkodik a kormány az orosz gázhoz?
A háttérben nemcsak politikai, hanem gazdasági érdekek is meghúzódnak. Az állami MVM az orosz gázzal való kereskedésen az elmúlt időszakban jelentős profitot termelt, amelyből több százmilliárd forint osztalék került a költségvetésbe. Ebből a bevételből a kormány nem akar lemondani: még akkor sem, ha ez hosszú távon drágábbá teszi az energiát Magyarország számára.
Európa más utat választott
Az EU országainak döntő többsége az orosz források helyett új partnerek felé fordult, elsősorban az Egyesült Államok és Katar felé. Az Európai Bizottság célja, hogy 2027-re teljesen megszűnjön az orosz gáz és kőolaj importja. Magyarország azonban kivétel: miközben mások leválnak, nálunk még nőtt is az orosz arány.
Összegzés
A magyar kormány a mai napig az „olcsó orosz gáz” narratívájára építi politikai üzeneteinek nagy részét, miközben a statisztikák világosan mutatják: hazánk drágábban jut energiához, mint az EU országai átlagosan. Miközben Európa a háborús agresszortól való függetlenedést választotta, Magyarország továbbra is a Gazpromhoz láncolja magát: gazdasági, politikai és rövid távú költségvetési érdekek miatt.
