Túlélés vagy luxus? Ennyibe kerül egy saját atombunker Európában – te meg tudnád fizetni?
Egyre többen érdeklődnek privát atombunkerek iránt Európában, ahogy nő a geopolitikai feszültség. De vajon kinek van erre pénze, és melyik országban a legbiztonságosabb elbújni egy nukleáris támadás elől?
Hidegháborús múltból új üzletág
A hidegháború idején Európa-szerte tömegesen épültek földalatti atombunkerek, hogy megvédjék a lakosságot egy esetleges nukleáris támadás esetén. A berlini fal leomlása után azonban ezek nagy részét lebontották, múzeummá alakították vagy egyszerűen magára hagyták.
Illusztráció. Fotó: depositphotos.com
Ma már csak kevés működőképes, ráadásul a régebbi építmények a szakértők szerint aligha bírnának ki egy modern nukleáris csapást. Ez azonban nem állítja meg azokat, akik személyre szabott védelmet keresnek: magánvállalatok sora kínál ma atombunkereket a piacon – számolt be a Euronews.
Drágább, mint egy lakás négyzetmétere
A privát óvóhelyek ára igen borsos. A legegyszerűbb, 10 m² alatti bunkerek négyzetmétere 3000–5000 euróba (1,1 millió–1,9 millió Ft-ba) kerül: nagyjából annyiba, mint egy modern stúdió- vagy egyszobás lakás négyzetmétere egy közepes európai városban.
A prémium kivitelezésű vagy személyre szabott változatok árának határa azonban a csillagos ég: akár 170 ezer eurótól (66,3 millió Ft-tól) egészen 1 millió euróig (390 millió Ft-ig) terjedhet.
A felszereltség is ennek megfelelő: vannak bunkerek sugárzásbiztos ajtóval, szellőzőrendszerrel, konyhával, saját víztartállyal, sőt, napelemmel vagy dízelgenerátorral is. A luxuskategóriában pedig nappali, televízió is található, sőt könnyen úgy érezheti a tulajdonos, mintha egy föld alatti villában élne.
Egy német gyártó, a BunkerBauer kínálatában például még könnygázvetővel és mozgásérzékelőkkel felszerelt verzió is található.
Kik vásárolnak atombunkert?
A kereslet főként a biztonságérzet hiányából fakad. A svéd Nuclear Bunker Company alapítója szerint ügyfelei többsége nem bízik abban, hogy a kormány elegendő védelmet nyújt egy nukleáris vagy más tömeges katasztrófa esetén. A legtöbb vásárló Svédországból, Lengyelországból és Hollandiából érkezik.
A trendet az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése indította el, és azóta minden újabb feszültség, például a lengyelországi drónincidensek, további érdeklődést vált ki.
Hol a legbiztonságosabb Európában?
Az aktív bunkerrendszert fenntartó országok száma ma már csekély. A legismertebb és legkiterjedtebb hálózat Svájcban található, ahol törvény írja elő, hogy minden lakos számára biztosítani kell óvóhelyet. Az országban mintegy 9000 nyilvános és 360 000 magánbunker található, összesen körülbelül 9,3 millió ember befogadására – vagyis a teljes lakosság védelmét garantálni tudják.
Svédországban körülbelül 64 000 óvóhely működik, amelyek 7 millió ember számára biztosítanak helyet. A stockholmi Klara bunker például akár 8000 embert is be tud fogadni vészhelyzet esetén.
Finnországban több mint 50 000 nukleáris óvóhely található, ezek többsége magántulajdonban van, és összesen mintegy 4,8 millió ember védelmét nyújthatják.
A túlélés ára
Miközben sok országban a hidegháborús bunkerek már csak turistalátványosságként léteznek, Európa-szerte új piac született a privát óvóhelyekből. Egy dolog azonban biztos: a túlélés ára nagyon magas, így a legtöbb ember számára elérhetetlen luxus marad.
