Az elmúlt hónapokban soha nem látott politikai vihar bontakozott ki Magyarországon: a Budapesti Javítóintézethez, közismertebb nevén a Szőlő utcai otthonhoz köthető pedofilügyben immár kormányzati szintre is felmerült a felelősség kérdése. Cikkünk az elérhető tényeket, a politikai nyilatkozatokat, valamint a jelenleg ismert hivatalos vizsgálati eredményeket foglalja össze – az aktuális feszültségek és egymásnak ellentmondó állítások közepette próbáljuk objektíven, neutrálisan bemutatni az ügy lényegét.
A Szőlő utcai ügy háttere
A botrány középpontjában a Budapesti Javítóintézet egykori igazgatója, Juhász Péter Pál áll, aki 2010 óta vezette az intézményt. Május 29-én az igazgatót, valamint egy kolléganőjét előzetes letartóztatásba helyezték, miután emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés gyanúja merült fel velük szemben – írja a 24.hu riportjában. A gyanú szerint az intézetben két nehéz sorsú, korábban gyermekotthonban nevelkedett fiatal lányt prostitúcióra kényszerítettek, miközben papíron javítóintézeti dolgozóként szerepeltek.
Politikai szintre emelkedő vádak
A parlament a nyári szünet után azonnal napirendre tűzte az ügyet. Az ellenzéki politikusok – köztük Arató Gergely, Tordai Bence és Dobrev Klára – konkrét kérdéseket tettek fel a kormányoldalhoz köthető politikusok érintettségéről, név szerint is számon kérve: kik támogatták a javítóintézet vezetőjét, kiknek kellett fiúkat vagy lányokat „szállítani”, és miért nem intézkedtek az állami hivatalok a vádak szerint már egy évtizede ismert ügyben? Dobrev Klára, a DK elnöke öt-öt millió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel a bizonyítékkal szolgáló személyeknek, miközben a Tisza Párt azt követelte: Semjén Zsoltot a vizsgálatok lezárásáig függesszék fel miniszterelnök-helyettesi posztjából.
A kormány és Semjén Zsolt reakciója
A politikai válságra a kormány határozott elutasítással felelt. Orbán Viktor miniszterelnök szerint szándékos rágalomkampány zajlik a kabinet több tagja ellen, s minden rágalmazóval szemben jogi eljárások indulnak. A parlamentben Semjén Zsolt rendkívül határozottan védte magát: beszédében hírnévrontó, ördögien felépített karaktergyilkosságról és „Belzebub-vádról” beszélt, kategorikusan tagadva bármiféle bűnös viszonyt vagy érintettséget az ügyben. Semjén hangsúlyozta: „Nem hagyom magam ártatlanul tönkretenni”.
A vizsgálatok és hivatalos jelentések
Tuzson Bence igazságügyi miniszter szeptemberben közzétett vizsgálati jelentése szerint nem merült fel kiskorú sértett az ügyben, és vizsgálati adatok alapján sem politikus, sem kormánytag érintettsége nem igazolható. A jelentés – mely a Nemzeti Nyomozóiroda, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálati anyagaira támaszkodik – úgy foglal állást, hogy államilag alkalmazott, fiatal felnőtt nőket kényszeríthettek prostitúcióra. A jelentés szerint az ügy politikai szálaira vonatkozó állítások alaptalan szóbeszédre és nem konkrét bizonyítékra alapoznak. Mindemellett felmerült, hogy „idegen titkosszolgálati szál” is közrejátszott az ügy politikai botránnyá szélesedésében.
Nyomozás, tanúvallomások, táguló kontextus
A vizsgálat során Kuslits Gábort és Káncz Csabát tanúként hallgatták meg; állításaikban mindketten szóbeszédekre, ismeretlen/pontatlanul megnevezett forrásokra hivatkoztak, konkrét bizonyítékot egyikük sem tudott felmutatni. A Szőlő utcai ügy hátterében ugyanakkor a jelentés szerint egy összehangolt, politikai támadás is feltételezhető, amelynek célja a kormány cselekvőképességének korlátozása. A kormányoldal, valamint több érintett politikus bejelentette: minden rágalmazóval szemben jogi eljárást indítanak.
Politikai vita, társadalmi hullámok
Miközben a hivatalos vizsgálatok politikusi érintettségre utaló bizonyítékot továbbra sem tártak fel, az ellenzék és több civil szereplő – köztük közéleti figurák, művészek – napirenden tartják az ügyet, gyermekvédelmi rendszer átfogó reformját követelik. Dobrev Klára, Jámbor András, valamint a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter nyilvános felszólalásaikban hangsúlyozzák: addig nem lehet szó továbblépésről, amíg ki nem derül a teljes igazság, és minden érintett felelőssége világossá nem válik.
A Szőlő utcai botrány valószínűleg még egy jó ideig a politikai és társadalmi közbeszéd központi témája marad, hiszen nem kis jelentőségű ügyről van szó. Jelenleg a vizsgálatok, a hivatalos álláspont szerint, nem igazolták kormánytagok érintettségét, a politikai diskurzusban azonban a felelősség kérdése, a gyermekvédelem hiányosságai és az átláthatóság iránti igény, érthető okokból, továbbra is kiemelt figyelmet kap.
FRISSÍTÉS: Ellentmondások
Magyar Péter szerda délutáni Facebook-posztjában rávilágít a vizsgálattal kapcsolatos következetlenségekre. “Abból is látszik, hogy mennyire kapkodtak, hogy az alig 3 oldalas kormányrendeletben mintegy 20 helyesírási hibát sikerült véteni” – írja a politikus. Szerinte azonban nem ez volt a legnagyobb hiba, amit vétettek a vizsgálattal kapcsolatban:” A kormányrendelet ma 12:55-kor jelent meg a Magyar Közlönyben és lépett ezzel hatályba. Tuzson Bence viszont 12:55 előtt nyilvánosságra is hozta azt a “rendkívül alapos” kamu jelentést, amivel el akarják terelni a közvélemény figyelmét a gyermekek ellen elkövetett rémtettekről. Tehát előbb kiadta a kormány a jelentést, minthogy az igazságügyi miniszter megkezdhette volna a vizsgálatot” – tette hozzá.
Forrás: