A találkozón kilenc uniós tagállam, valamint Ukrajna vesz részt egyetlen kivétellel. Magyarország nem képviselteti magát a megbeszélésen, ezzel egyedüliként marad ki az Ukrajnával szomszédos EU-tagországok közül.
Az Európai Bizottság védelmi biztosa, Andrius Kubilius szeptember 26-ra hívta össze a védelmi minisztereket, hogy megvitassák a keleti határ védelmét szolgáló úgynevezett „drónfal” védelmi rendszer létrehozását. A meghívást elsősorban azok az uniós tagállamok kapták, amelyek közvetlenül érintettek a keleti határ biztonsági kockázataiban, viszont Magyarország és Szlovákia kezdetben nem szerepelt a listán. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője azonban szerdán az Ukrainska Pravda cikke szerint bejelentette: Szlovákia mégis csatlakozik a résztvevő államokhoz.
Szlovákia csatlakozik, Magyarország nem
A kezdeményezés célja, hogy a frontvonalban lévő országok összehangolt védelmi rendszert hozzanak létre a pilóta nélküli repülőeszközökkel szemben. Thomas Regnier szerdai bejelentése után Szlovákia is jelezte részvételét, így a pénteki tárgyaláson ott lesznek a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), valamint Finnország, Lengyelország, Románia és Bulgária, továbbá Dánia, Ukrajna és Szlovákia képviselői is.
„Ez nem pusztán egy formális találkozó. A tagállamoktól konkrét kötelezettségvállalásokat várunk” – hangsúlyozta Regnier. Hozzátette, hogy a drónfal ügyében a NATO-partnerekkel is folynak majd az egyeztetések.
Magyarország neve azonban hiányzik a listáról. Bár Magyarország közvetlenül szomszédos Ukrajnával, és így logikusan érintett a biztonsági fenyegetésekben, a magyar kormány egyedüliként nem jelezte, hogy részt fog venni a kezdeményezésben.
Drónfal az EU keleti határán
A drónfal az EU keleti határán kiépítendő közös védelmi hálózat lenne, amely radarokkal, érzékelőkkel és elfogóeszközökkel próbálná kiszűrni a határon áthaladó pilóta nélküli gépeket. A rendszert a résztvevő országok együtt működtetnék.
A drónfal felállításának sürgősségét az elmúlt napok eseményeivel is indokolták. Kedden az Európai Bizottság ezekre a történésekre hivatkozva erősítette meg a kezdeményezést:
„Akik eddig még kétségbe vonták, hogy szükség van drónfalra az Európai Unióban, most újabb bizonyítékot láthatnak arra, mennyire elengedhetetlen ez” – fogalmazott Thomas Regnier, a Bizottság védelmi ügyekért felelős szóvivője.
Hangsúlyozta, hogy a fenyegetés kézzelfogható, hiszen több tagállamot is a közelmúltban ért fenyegetés.
„Az elmúlt időszak támadásai Romániát, Lengyelországot, Észtországot és most már Dániát is érintették. Négy tagállam került célkeresztbe – pontosan ezért dolgozunk a drónfal létrehozásán.”
Felszóltaltak a kormányfők
Az orosz drón- és repülőgép-incidensek már a kormányfők figyelmét is felkeltették. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ország légterét háromszor is megsértették idén tavasszal és nyáron, bár szerinte ezek kevésbé voltak súlyosak, mint az észt, a lengyel vagy a román határ felett történt esetek.
A legnagyobb visszhangot a koppenhágai repülőtér körül felbukkanó drónok váltották ki. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint legalább három nagy drónról volt szó, amelyek órákon át zavarták a légiforgalmat. Mette Frederiksen dán miniszterelnök pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez volt eddig a legsúlyosabb támadás a dán kritikus infrastruktúra ellen. Az Európai Bizottság egyik szóvivője a támadások jellegéből Oroszországot valószínűsítette a háttérben, a NATO főtitkára viszont óvatosabban nyilatkozott, mondván: egyelőre túl korai bárkit megnevezni.
Egy szék üres marad
A sorozatos drónbehatolások komoly feszültséget okoztak a térségben, ezért különösen nagy jelentősége van a pénteki brüsszeli találkozónak. Magyarország távolmaradásának okai egyelőre nem ismertek – bár ez önmagában nem akadályozza érdemben a drónfal terveinek előrehaladását, kérdés, hogy milyen politikai következményei lehetnek a kimaradásnak az amúgy is feszült uniós–magyar viszonyra.
Kiemelt kép: NATO / nato.int
Source: