5+1 dolog, amit nem tudtál a ma hosszú időre bezárt Gellért fürdőről
Október 1-jén ideiglenesen bezárt Budapest egyik legismertebb műemléki gyógyfürdője, a Gellért. A több mint száz éve, 1918-ban megnyitott fürdő nemcsak a gyógyvize miatt emblematikus, hanem a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alkotásaként is világhírűvé vált. A Gellért nemcsak a budapestiek szívéhez nőtt hozzá, hanem turisták millióinak is felejthetetlen élményt nyújtott az elmúlt évtizedekben. Most átfogó rekonstrukció következik, amelyre legalább 50 éve vár a fürdő. Íme 5+1 érdekesség, amit érdemes tudni a bezárt, de hamarosan újjászülető Gellértről.
1. Az ősi gyógyfürdő helyén jött létre a Gellért
A budapesti Gellért Gyógyfürdő és Uszoda. Fotó: depositphotos.com
A Gellért fürdő története a 10-13. századig nyúlik vissza. Már a 13. században II. András király ispotályt és fürdőt alapított ezen a területen, amit a későbbi évszázadok során is használtak – például a török időkben az Acsik ilidzse nevű fürdő állt a helyén. A víz minősége és gyógyító ereje miatt már akkor ismert volt, és az itteni források bizonyítottan gyógyító hatásúak. Az eredeti építményeket a századok során többször lebontották és újjáépítették, míg az 1910-es években megszületett a mai, ikonikus szecessziós fürdőépület.
2. Európa egyik legkorszerűbb fürdője volt megnyitásakor
A Gellért fürdő 1918-ban nyitotta meg kapuit, és az ország első luxus kategóriájú gyógyfürdőjeként hamar Európa egyik legmodernebb és legnépszerűbb fürdőjévé vált. A fürdő nemcsak impozáns építészetével és művészi díszítéseivel volt egyedi, hanem a legmodernebb orvosi eszközökkel, inhalálókkal, pneumatikus és infrakamrákkal is rendelkezett. A gyógyászati részleghez állandó orvosi felügyelet tartozott, mely biztosította a magas szintű egészségügyi szolgáltatásokat.
A Gellért Gyógyfürdő hullámmedencéje, háttérben a szálloda 1930-ban. Fotó: Fortepan/Fortepan
3. A Gellért épülete művészeti és történelmi kincs
Az épület szecessziós stílusa kiemelkedő alkotásként ismert, és a belső díszítőelemeket korabeli, elismert képzőművészek készítették. Például Róth Miksa műhelyében (de öccse, Manó által) készített kézzel festett üvegablakok díszítik az épületet, melyeken Arany János „Buda halála” című művének epizódjai láthatók. A rekonstrukció során különös hangsúlyt kap a művészeti értékek megőrzése és restaurálása, hogy az épület eredeti szépsége és karaktere megmaradjon.
4. A fürdő technikai és építészeti állapota kritikus volt
A Gellért fürdő több mint ötven éve nem esett át teljes felújításon, az előző rekonstrukció az 1970-es években zajlott. A több évtizedes működés alatt a termálvíz, vegyszerek, gőz és a medencék állandó érintkezése súlyosan károsította az épület szerkezetét és a technikai rendszereket. Ez az állagromlás megkövetelte a jelenlegi, 20 milliárd forintos átfogó felújítást, amely a fürdő teljes bezárását is szükségessé tette.
5. A vendégek más fürdőkben találnak menedéket
A Gellért bezárása alatt a vendégek számára nem szakad meg a budapesti gyógyfürdők kínálata. A közeli Rudas fürdő, illetve a Széchenyi és Lukács fürdő nyújtanak alternatívát mind a hazai, mind a külföldi látogatók számára. Így a budapesti fürdőkultúra a Gellért nélkül is él és virul az átmeneti időszakban.
+1 Mikor nyit újra a Gellért?
Az előkészítő munkálatok több éve zajlanak, de a tényleges kivitelezés várhatóan a 2026 utolsó negyedévében kezdődik meg. A teljes felújítási folyamat során megújul az épület, a technológia, az energetikai rendszer, a wellness- és élményfunkciók is bővülnek, melynek eredményeként a 2028-as év lehet az, amikor újra megnyílhat az egykori pompájában ragyogó, fényűző Gellért fürdő.
Fotó: depositphotos.com
A Gellért nem csupán egy fürdő, hanem egy darabka magyar történelmi és művészeti örökség, amely a megújulást követően újra várja a vendégeket, hogy a tradicionális gyógyítás találkozzon a modern kényelemmel. Amíg türelmesen várjuk a Gellért újjászületését, érdemes meglátogatni a többi budapesti gyógyfürdőt is.
