Jó ötlet klímával fűteni? 4+1 tévhit, ami rossz döntéshez vezet

Magyarországon is egyre többen fontolgatják, hogy a hagyományos gázfűtést kiváltva klímaberendezések felszerelésével oldják meg otthonuk fűtését. Ahhoz, hogy az ingatlantulajdonosok megfelelő döntést hozhassanak, az LG szakértői az alábbiakban összegyűjtötték a téma kapcsán felmerülő leggyakoribb tévhiteket – és magyarázatukat.

1. Mindegy, hogy milyen klímát választunk

Bár lényegében minden, ma kapható klímaberendezés alkalmas fűtésre, illetve a kedvezményes H áramtarifa igénybevételére, mégis van néhány fontos tényező, amit érdemes figyelembe venni a készülék kiválasztásakor. Az R410-es hűtőközegű gépek például már nem ajánlhatók, hiszen az EU-ban fokozatosan betiltják az ilyen, magas globális felmelegedési potenciálú (GWP) értékkel rendelkező klímagázok használatát, hosszabb távon pedig az ezekkel működő készülékek szervizelése is drágább lehet. Emellett érdemes figyelni arra is, hogy a készülék minél magasabb, a szezonális fűtési energiahatékonyságot mutató SCOP értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett. Fontos szempont még a garanciaidő hossza és a szervizháttér is – ha egy olcsóbb, ám ismeretlen márkájú berendezés helyett olyan gyártótól választunk eszközt, amelynek van magyarországi kirendeltsége, probléma esetén tudjunk akár közvetlenül is segítséget kérni egy adott termék kapcsán. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, ebben az esetben pedig nézzünk utána annak is, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik. „Az LG ThinQ app például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban” – mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.

1. Minél nagyobb, annál jobb

Magyarországon a fűtéstervezéshez használatos, mára elavultnak tekinthető szabványok szerinti méretezési hőmérséklet Pest vármegyében -13 Celsius fok, de a leghidegebb területeken sem alacsonyabb -15 foknál. Nem javasolt ennél a méretezési hőmérsékletnél nagyobb hidegre tervezett készüléket beszerezni, mert ezek nem fognak tudni hatékonyan üzemelni az enyhe, átmeneti időszakokban, ami így növeli az energiafogyasztást. Ezek az átmeneti periódusok egy évben akár 3500-4000 órás üzemidőt is jelenthetnek, szemben a méretezési hőmérséklet várható 0-20 órájával. Ha elő is fordulna egy pár napig tartó extrém hideg, az nem teszi tönkre a gépet, csak a fűtés hatékonyságát csökkenti.

1. Minden lakásba jó megoldás

A korszerűtlen, de jelenleg is villamos fűtést használó épületeknél egyértelműen megéri klímás fűtésre váltani. Ennek az a magyarázata, hogy – mivel a kültéri levegő energiatartalmát hasznosító hőszivattyúról van szó – a készülék energiahatékonysága az összes többi létező villamos fűtéshez (elektromos kazán, hősugárzó, olajradiátor, infrapanel, stb.) képest mintegy négyszer hatékonyabb fűtési módot jelent. Minden más esetben alaposan végig kell gondolni a beruházás megtérülését. Ehhez figyelembe kell venni a villamos hálózat bővítésének költségeit, a gáz- és áramfogyasztási szokásokat és tarifákat, a készülékek árát, illetve a telepítési és adminisztrációs költségeket is. Mindemellett fontos, hogy egy ház, lakás energetikai felújítása során először a hőszigetelést kell rendbe tenni, és csak ez után jöhet a fűtőrendszer cseréje.

Lényeges az ingatlan belső elrendezése is. A jól hőszigetelt, alacsony belmagasságú, egyszerű alaprajzú, nagy légterű (pl. amerikai konyhás) lakásokhoz képest egy hosszú, bonyolult alaprajzú, szűk átjárókkal megszakított épületbe több klíma kell ahhoz, hogy minden helyiségben megfelelő hőkomfortot tudjunk elérni.

1. Másként kell használni, mint a hagyományos fűtést

A klíma gyorsan felfűti a szoba levegőjét, így bekapcsolás után egészen hamar, a vizes rendszerekhez (padlófűtés, radiátor) képest sokkal gyorsabban növeli a levegő hőmérsékletét. Enyhébb időben ugyanakkor, temperáló, alacsonyabb hőfokú fűtésre használni nem feltétlen kifizetődő, mert ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy nem inverteres üzemmódban működik, hanem ki-bekapcsolással, ami viszont energiapazarló. A hagyományos fűtési módokkal ellentétben ugyanezért nem ajánlott alacsony hőfokra állítva üzemeltetni akkor, ha épp nem vagyunk otthon. Ehelyett inkább hazaérkezéskor – vagy előtte, telefonos alkalmazáson keresztül – indítsuk el a fűtést, a kívánt magasabb hőfokkal. Mindemellett a beltéri egység szűrőjének gyorsabb elkoszolódása, illetve a beltéri ventilátorcsapágyának élettartama miatt is érdemes csak akkor járatni ezeket a készülékeket, ha valóban fűteni kell.

+1. Szárítja a levegőt

Nagyon elterjedt tévhit, hogy a „klíma szárítja a levegőt”. Ez kizárólag a hűtési és a szárítási üzemmódra igaz – fűtéskor csak a relatív páratartalmat csökkenti, az abszolút nedvességtartalmat nem. Mivel egy klímaberendezés nem fúj be friss levegőt a környezetből, szükség van a rendszeres szellőztetésre, de ennek is megvannak a maga szabályai. Csak rövid ideig és intenzív kereszthuzattal szellőztessünk, mégpedig a fűtési üzem előtt, azaz nem közben és nem közvetlenül utána. Szintén fontos, hogy sosem, még enyhe időben se hagyjunk nyitva buktatott ablakot, ha üzemel a klíma.

Ez is érdekes: A magyar kormány az olcsó orosz gáz mítoszát ismételgeti: ellenben jobban járt, aki már levált