Orbán Viktor aláírást gyűjtene “Brüsszel háborús tervei” ellen
Koppenhágában tartották csütörtökön az Európai Politikai Közösség hetedik csúcstalálkozóját, ahol a tagállamok vezetői Ukrajna támogatásáról, az unió bővítéséről és az európai biztonsági helyzetről tárgyaltak.
Orbán Viktor a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva élesen szembeállította az európai „háborús tervet” és a magyar „béketervet”, és bejelentette, hogy országos aláírásgyűjtést kezdeményez Brüsszel „háborús tervei” ellen.
Napirenden az európai fegyverkezés és Ukrajna támogatása
A koppenhágai találkozó középpontjában az Európai Politikai Közösség (EPK) hetedik csúcstalálkozója, amelyet António Costa, az Európai Tanács elnöke és Mette Frederiksen dán miniszterelnök vezettek. Részt vett Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is.
A tanácskozás középpontjában Európa biztonsága és Ukrajna további támogatása állt, a vezetők három fő kérdéskört emeltek ki:
- Ukrajna támogatása és Európa biztonsága: a katonai segítség fokozása, a keleti szárny megerősítése, Ukrajna csatlakozási folyamatának gyorsítása.
-
Európai védelmi kapacitások: 2030-ig a készültség jelentős növelése, közös fegyverkezési programok indítása (pl. drónvédelem, rakétarendszerek).
-
Szankciók és pénzügyi támogatás: új szankciós csomag előkészítése Oroszország bevételi forrásainak korlátozására, eddig 177,5 milliárd eurónyi támogatás Ukrajnának.
Az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy Ukrajnát további katonai és pénzügyi eszközökkel kell segíteni – fegyverszállításokkal, közvetlen pénzügyi támogatással és a gazdaság működését biztosító uniós forrásokkal.
Az Európai Politikai Közösség koppenhágai csúcstalálkozójának kerekasztal-beszélgetése. Kép: EEAS / European Union
A találkozón szóba került a 19. szankciós csomag is, amely Oroszország újabb bevételi forrásait célozza, miközben az EU és tagállamai eddig összesen 177,5 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.
„Az európai vezetők ma először vitatták meg, hogyan lehet további forrásokat mozgósítani Ukrajna számára. Az üzenet világos: Oroszországnak meg kell értenie, hogy Ukrajna partnerei – köztük az európaiak – rendelkeznek az akarattal és az eszközökkel is ahhoz, hogy mindaddig támogassák Kijevet, amíg igazságos és tartós béke nem születik.” – mondta António Costa, az Európai Tanács elnöke.
António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a koppenhágai Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. Kép: EEAS / European Union
Mit mond Orbán Viktor?
A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy szerinte az uniós vezetők abból indulnak ki, hogy a háborút katonai eszközökkel meg lehet nyerni, ezzel szemben a magyar terv egy diplomáciai terv, amely szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása van.
„Az asztalon van egy európai háborús terv, amelynek lényege, hogy a háborút meg lehet nyerni a frontvonalon. Ukrajna le tudja győzni Oroszországot, és ehhez Európának minden eszközt, fegyvert és pénzt a rendelkezésére kell bocsátania” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő úgy látja, a terv gyenge pontja, hogy nem tudni, mennyi ideig tarthat a folyamat, és mennyibe kerülhet Európának. Hozzátette: „Elégetjük a pénzt Ukrajnában, amivel csak az amerikaiak járnak jól, mert mi az amerikai fegyvereket vásároljuk meg.”
„Minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból” – mondta a miniszterelnök.
Orbán két forgatókönyvet vázolt fel: Európa vagy az Egyesült Államokat követve, „kisöccsként” ül le a tárgyalásokra, vagy önállóan próbál egyezségre jutni Moszkvával. Magyarország az utóbbi mellett érvel, még ha ez jelenleg kisebbségi álláspont is az unióban.
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz
Az uniós vezetők a koppenhágai csúcson ismételten megerősítették: Ukrajna reformokat hajtott végre, és elindult a csatlakozás útján. António Costa úgy fogalmazott, hogy eljött az idő, hogy az EU is lépéseket tegyen. Az ülés napján az Európai Bizottság azt is bejelentette, hogy Ukrajna sikeresen lezárta a csatlakozási folyamat egyik fontos állomását, a részletes szakpolitikai átvilágítást, amely újabb lépést jelent az uniós tagság felé.
Az Európai Politikai Közösség hetedik csúcstalálkozójának „családi fotója” Koppenhágában, 2025. október 2-án. Kép: EEAS / European Union
Orbán Viktor ezzel szemben azt vallja, hogy Ukrajna integrációja Európába szerinte a háború bevitelét jelentené az EU-ba. Úgy véli, ha Kijev taggá válik, az uniós források jelentős része az ukrán gazdaság támogatására menne, miközben a tagállamok saját modernizációs tervei háttérbe szorulnának.
„A magyarok nem akarnak egy integrációs formában lenni az ukránokkal, sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban” – fogalmazott. Hozzátette, Magyarország kész kétoldalú megállapodásokra, de nem akarja összekötni sorsát egy háborúban álló állammal.
Horvát vita és Zelenszkij-kapcsolatok
A csúcson Orbán Viktor külön egyeztetett Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel is az Adria-vezeték ügyében. Bár a két kormányfő között korábban éles vita alakult ki arról, hogy Magyarország vásárolhatna-e olajat Oroszország helyett a horvát vezetéken keresztül, Orbán most „deeszkalációs megbeszélésnek” nevezte a találkozót.
Úgy fogalmazott: az elmúlt hetekben túlságosan „felszaladtak a pulzusok”, ami nem jó, ezért a felek abban maradtak, hogy hűtik a kedélyeket. Szerinte Horvátország és Magyarország két baráti ország, amelyek között előfordulnak viták, de ezeket rendezni kell, nem pedig eszkalálni.
Az újságírói kérdések között felmerült az is, várható-e külön találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy jelenleg nincs ilyen terv, bár a külügyminiszterek dolgoznak egy magas szintű találkozó előkészítésén. A folyamat azonban még nem tart azon a szinten, hogy időpontot lehessen kitűzni.
Kiemelt kép: Képernyőfotó – Facebook / Orbán Viktor
