Megkerülik Magyarországot? Minden eddiginél nagyobb hitelt kaphat Ukrajna az EU-tól
Az EU 140 milliárd eurós hitelt adna Ukrajnának, amelynek fedezetét a befagyasztott orosz vagyon biztosítaná – a terv alapjaiban változtathatja meg az unió szankciós politikáját.
A javaslat megoldást kínálna az egyik legnagyobb problémára a háború kezdete óta, hogy az EU ugyan lefoglalhatja az orosz vagyonból származó kamatokat, de magához a készpénzhez nem fér hozzá – számolt be róla a Politico.
Több száz milliárdnyi befagyasztott orosz vagyon
Az Európai Unió 2022 óta több száz milliárd eurónyi orosz vagyont zárolt. Ezek többsége állami bankokhoz és pénzügyi alapokhoz köthető. A cél az volt, hogy gyengítsék Oroszország háborús mozgásterét, és . A pénzek jelenleg európai bankokban ülnek, kamatot termelnek, de Oroszország nem fér hozzájuk.
A legnagyobb összeg, mintegy 185 milliárd euró, a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi cég számláin található. Ez az összeg főként nyugati államkötvényekből felszabadult készpénz, amely az Európai Központi Banknál parkol. Eddig az unió csak a kamatokat irányította Ukrajna támogatására, most viszont arról tárgyalnak, hogy magát a vagyont is bevonják egy nagyszabású hitelkonstrukcióba.
Orosz vagyonból támogatni az ukránokat
Az Európai Unió most új ötlettel állt elő.Közösen vennének fel nagy összegű hitelt Ukrajna támogatására, és ehhez használja biztosítékként a befagyasztott orosz vagyonokat. A javaslat szerint az EU közösen venne fel egy 140 milliárd eurós hitelt, és a pénzt több részletben kapná Ukrajna, katonai kiadásokra és a mindennapi költségvetési szükségletek fedezésére.
Friedrich Merz kancellár a Financial Times-ban megjelent írásában is kiállt a konstrukció mellett, bár szerinte a pénzt elsősorban katonai célokra kellene fordítani.
„Új lendületre van szükség, hogy megváltoztassuk Oroszország számításait. Most jött el az idő, hogy hatékony eszközt vessünk be, amely megakasztja az orosz elnök cinikus időhúzását, és a tárgyalóasztalhoz kényszeríti” – írta Merz a szerkesztőségi cikkben.

Friedrich Merz német kancellár, a 140 milliárdos hitelterv egyik fő támogatója. Kép: Facebook / Friedrich Merz
Emellett a német kancellár kiemelte, hogy a vagyont nem vennék el, csak „letétként” kezelik, és az ebből származó pénzügyi háttérrel lehetne finanszírozni Ukrajna háborús és újjáépítési kiadásait.
Ez politikailag érzékeny téma, több ország is attól tart, hogy később visszaüthet ha az EU más állam vagyonát használja fedezetként. Oroszország pedig biztosan nem hagyná válasz nélkül a döntést. Jogviták, diplomáciai konfliktusok és akár gazdasági megtorlás is jöhet válaszként egy ilyen nagy volumenű támogatásra.
Az Európai Bizottság a szankciós vétójog korlátozását javasolja
A Bizottság javaslata gyakorlatilag azt jelentené, hogy a szankciók meghosszabbításáról nem minden tagállam egyhangú beleegyezésével döntenének. Ehelyett elég lenne a minősített többség, vagyis ha a tagállamok legalább 55 százaléka – amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát képviselik – támogatja a döntést.

Döntés előtt az EU: a befagyasztott orosz vagyonról is vitáznak a képviselők. Fotó: depositphotos.com
A Politico szerint ebben az a legnagyobb rizikó, hogy ha egy tagállam – például Magyarország – nemet mondana a szankciók meghosszabbítására, a zárolás lejárna. Ebben az esetben a befagyasztott vagyon visszakerülhetne Oroszországhoz, miközben az EU már felvette volna a hitelt, ami súlyos pénzügyi és politikai kockázatot jelentene.
Ez a változtatás azonban érzékeny kérdés, hiszen a vétójog szűkítését jelentené, amit több tagállam is fenntartással fogadhat.
Magyarország nehéz helyzetbe kerül
Magyarországnak sem egyszerű a helyzete. Pénzügyi szempontból előnyös lehet, ha a támogatás fedezetét nem közvetlenül a tagállamok költségvetése adja, hanem a befagyasztott orosz vagyon. A politikai oldala a döntésnek már kényesebb kérdés, Magyarország komoly döntés elé kerül: ha a kormány nemet mond, újabb vitát nyit az európai partnerekkel, ha igent, azzal a Moszkvával ápolt kapcsolatokat gyengítheti.