Ma, azaz október 9-én életbe léptek az Egyesült Államok szankciói a NIS, a szerbiai olajipari vállalat ellen, amely többségi orosz tulajdonban van. A lépés azonnali következményei között szerepel az Adria-vezeték (JANAF) leállása, valamint a bankkártyás fizetés megszűnése a NIS benzinkútjain. Bár a szerb kormány igyekezett elkerülni a korlátozást, Washington immár hatodszorra sem engedett Belgrád halasztási kérésének.
A döntés komoly következményekkel jár nemcsak Szerbiára, hanem az egész régióra, különösen Magyarországra, amelynek energiarendszere és olajipara szorosan kapcsolódik a térség infrastruktúrájához.
Miért lépett az USA?
A NIS – teljes nevén Naftna Industrija Srbije – az ország legnagyobb olajipari vállalata, amely egy finomítót és mintegy 330 benzinkutat üzemeltet. A társaság fő tulajdonosa az orosz Gazpromnyeft (45 százalék), valamint egy másik, orosz hátterű cég, az Intelligence (11 százalék). A szerb állam mindössze 30 százalékban tulajdonos, a fennmaradó rész kisbefektetőké.
Az amerikai kormány azért döntött a szankciók mellett, mert a cég orosz befolyás alatt áll, és az USA célja, hogy korlátozza az orosz gazdasági jelenlétet a Balkánon. Aleksandar Vučić szerb elnök kizárta a vállalat államosítását, ami az egyetlen jogi kibúvó lehetne, így Belgrád nehéz helyzetbe került.
A következmények: üzemanyaghiány és drágulás fenyeget
A JANAF, az Adriai Kőolajvezeték már október 9-én hajnalban leállította a szállítást, így a pancsovai finomító, Szerbia egyetlen olajfeldolgozója, nem jut újabb nyersolajhoz. Bár az ország jelentős tartalékkal rendelkezik, a szakértők szerint ezek csak néhány hónapra elegendők.
A NIS közleménye szerint a kutak „felkészültek a fogyasztók igényeinek kielégítésére”, de a fizetés egyelőre csak készpénzzel lehetséges, mivel az amerikai fizetési rendszerekhez kapcsolódó Visa és MasterCard tranzakciókat leállították.
A szerb kormány igyekszik megnyugtatni a lakosságot, de több független energiaszakértő szerint az üzemanyaghiány és az árrobbanás elkerülhetetlen, ha a helyzet tartósan fennmarad.
Magyar érdekek és a Mol szerepe
A válságban Magyarország és a Mol kulcsszerephez juthat. A Mol jelenleg 65 töltőállomást üzemeltet Szerbiában, és készen áll átvenni a NIS piaci szerepét, amennyiben a szerb vállalat működésképtelenné válik.
A magyar olajcég a térség egyik legstabilabb szereplője, és az amerikai szankciók nem érintik. Ezáltal Magyarország pozíciója tovább erősödhet a Balkán energiaellátásában, miközben a NIS működési problémái új piaci lehetőséget teremthetnek a Mol számára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januárban bírálta a távozó amerikai adminisztrációt, és a döntést „politikai alapú megtorlásnak” nevezve azt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szerbia szuverén energiapolitikát folytat, amelyet a külső nyomásgyakorlás nem befolyásolhat. Ahogy a mai hír is mutatja, a Trump adminisztráció sem tett le a szankcionálásról, ami miatt a magyar Kormány várhatóan nem fog szembe menni, mivel erős szövetségese az amerikai vezetésnek, viszont az Orbán-Vucic szövetség emiatt lehet, hogy lazulni fog.
- Ez is érdekes lehet: Eldőlt, ki lehet az USA új budapesti nagykövete
A szerb gazdaságra mért csapás, ami a magyar piacot is elérheti
A NIS működésének megbénítása Szerbia számára gazdasági sokkot jelent: az olajvállalat az állami költségvetés közel 12 százalékát biztosítja, a GDP-hez pedig csaknem 7 százalékkal járul hozzá. A több mint ötezer alkalmazott sorsa bizonytalan, és az olajtermelés visszaesése az egész közlekedési és ipari szektort érintheti.
Mivel a NIS a pancsovai finomítón keresztül eddig részben Magyarországot is ellátta, a helyzet közvetett hatással lehet a magyar piacra is – például a JANAF vezeték kihasználatlansága vagy a regionális ellátási láncok torzulása révén.
A horvát, szerb és magyar energiarendszerek szorosan összefonódnak, így a mostani helyzet újabb bizonyíték arra, hogy a geopolitikai döntések közvetlenül hatnak Közép-Európa energiaárainak alakulására.
Politikai és gazdasági következmények
Szerbiában a szankciók következtében nemcsak az üzemanyagellátás, hanem a bankrendszer és a foglalkoztatás is veszélybe került. A külföldi bankok várhatóan zárolják a NIS számláit, ami megnehezíti a bérek kifizetését és a működés fenntartását.
A belgrádi gazdasági elemzők szerint a NIS nélkül az ország elveszíti egyik legfontosabb bevételi forrását, és meginghat az energiafüggetlenség is.
A válság Magyarország számára ugyanakkor lehetőséget is kínál, hogy növelje befolyását a régió energiapiacán. Ha a Mol átveszi a NIS által betöltött szerep egy részét, Budapest nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is megerősödhet a Nyugat-Balkánon, írja a Euronews.
Összegzés
Az amerikai szankciók nemcsak az orosz érdekeltségű NIS-t bénítják meg, hanem Szerbia egész olajiparát is, és ezzel láncreakciót indíthatnak el a régióban.
Magyarország – amely a Mol révén továbbra is stabilan jelen van a szerb piacon – stratégiai pozícióba kerülhet, miközben a szerb gazdaság súlyos veszteségeket szenved el.
Ez is érdekes lehet:
Source: