A Svéd Akadémia bejelentette, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda, „látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét.”
A 71 éves író, aki sűrű, zenei ritmusú mondatairól és az emberi kétségbeesés, illetve a transzcendencia határait boncoló műveiről ismert, a második magyar szerző, aki elnyerte a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését – az első Kertész Imre volt, 2002-ben.
Krasznahorkai 1954-ben született Gyulán, jogot és irodalmat tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd teljes mértékben az írásnak szentelte életét. Első írása 1977-ben jelent meg a Mozgó Világ című folyóiratban, az áttörést pedig 1985-ös regénye, a Sátántangó hozta meg számára – amelyből később Tarr Béla rendezett legendás, közel hétórás filmet. A két alkotó további közös munkái, a Werckmeister harmóniák (2000) és A torinói ló (2011) szintén világszerte nagy elismerést arattak.
Az Akadémia méltatásában a közép-európai abszurd és groteszk prózahagyomány folytatójaként jellemezte az írót, aki Kafka és Thomas Bernhard örökségét viszi tovább. Sajátos stílusát hosszú, hömpölygő mondatai, filozófiai mélysége és az emberi lét értelmetlenségével szembesítő, mégis egyetemes igazságokat feltáró történetei teszik egyedivé. Az amerikai író Susan Sontag szerint Krasznahorkai „az apokalipszis kortárs magyar mestere”.
Legismertebb művei közé tartozik Az ellenállás melankóliája (1989), Háború és háború (1999), Seiobo járt odalent (2008), Báró Wenckheim hazatér (2016) és Herscht 07769 (2021). Legújabb regénye, a Zsömle odavan idén év elején jelent meg, míg következő kötete, A magyar nemzet biztonsága 2025 novemberében lát napvilágot.
Krasznahorkai az elmúlt évtizedekben számos országban élt és alkotott – Németországban, Franciaországban, Japánban, Görögországban és az Egyesült Államokban is. Kelet-ázsiai utazásai, különösen Kína és Mongólia élményei, mély nyomot hagytak munkásságán; ezekről többek között Az urgai fogoly és Rombolás és bánat az Ég alatt című műveiben számolt be.
Az írót számos nemzetközi elismerés is méltatta: többek között elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat (2015), a National Book Award-ot a legjobb fordításért (2019), valamint az Osztrák Állami Díjat (2021).
Egy korábbi interjúban Krasznahorkai így beszélt a díjakról: „A díjak jólesnek, vagy védenek, vagy adnak egy újabb esélyt a próbálkozásra, hogy olyan produkciókkal álljunk elő, amelyek méltók az olvasók figyelmére. Szeretik az aszteroidákat? Na, egy díj, az pont olyan. Mi vagyunk a Föld, és mintha egy aszteroida kurva messze elmenne tőlünk, és csak mi látnánk. Jólesik nézni, hú, az anyját, de gyönyörű, mondjuk, na, de hát még csak nem is érinti a Földet. Értik?”
Source: