Zalaszentgróton egy beruházást megelőző régészeti feltárás során több mint 1800 éves kutak és római kori maradványok kerültek elő. A felfedezés a kutatók szerint ahhoz a Maestriana nevű településhez köthető, amely három évszázadon át lehetett Pannonia egyik fontos állomása.
A leletekről és a kutatás részleteiről a Műemlékem.hu Magazin számolt be, a feltárást pedig a zalaegerszegi Göcseji Múzeum szakemberei végezték. Az előzetes kutatás célja az volt, hogy felmérjék, mennyire érintett régészetileg az a terület, ahol a tervezett beruházás megvalósul.
Szenzációs leletek kerültek elő
A régészek szerint a területen már korábban is sejtették egy római kori település nyomait, de most először találtak olyan nyomokat, amelyek a mindennapi élethez – vízvételhez, háztartásokhoz vagy kézműves tevékenységhez – kapcsolódhattak.
„A legfontosabb eredményünk három, a 2. századból származó római kori kút, amelyek mind egy feltárási egységen belül kerültek elő – kettőnek a belső faszerkezete is megmaradt” – mondta el Simmer Lívia régész, a Göcseji Múzeum munkatársa.
A kutakat már az ókorban is visszatemették, betöltésük leletei élénk kereskedelemre utalnak. A tárgyak között feltehetően Galliában készült kerámiát is találtak, ami azt jelzi, hogy a térség a római korban kapcsolatban állhatott a birodalom nyugati tartományaival.
Maestriana város nyomai Zalaszentgrót alatt
A kutatók szerint a most feltárt kutak a Maestriana néven ismert római kori településhez tartozhattak. A források alapján ez a hely Kr. u. 1. és 4. század között létezett, és a Savariát (Szombathely) Fenékpusztával összekötő út egyik állomása volt.
A térségben ekkor még főként kelta eredetű lakosság élt, akik lassan átvették a rómaiak életmódját, építkezési szokásait és tárgyi kultúráját.
Maestriana nagyjából három évszázadon át lehetett lakott, de maradványaiból alig maradt valami. Ennek egyik oka, hogy a mai Zalaszentgrót pontosan a római település helyén épült fel, így a város fejlődése részben elpusztította, részben elfedte a múlt rétegeit. A most előkerült kutak ezért különösen fontosak – ritka alkalom, amikor valóban kézzelfoghatóan megmutatkozik a város római kori eredete.
Római kori nyomok a város más részeiről
Zalaszentgrót területén korábban is folytak feltárások, amelyek a római kor végére utaló nyomokat hoztak felszínre. Vándor László, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója a Műemlékem.hu Magazinnak elmondta, hogy évekkel ezelőtt a Szabadság utcában több római épületrészletet azonosított, és ugyanitt feltárt egy római jellegű téglasírt is. A sír a korszak legvégéről származott, benne egy „barbár jellegű férfi” feküdt, mellette egy besimított díszű korsóval és egy hosszú tőrrel.
A kutak, a sírok és a kisebb leletek mind ugyanarra utalnak, hogy itt valaha egy élő, soknemzetiségű közösség élt a birodalom határvidékén.
Source: