Az Európai Bizottság vizsgálódik, Ursula von der Leyen hallgat, Várhelyi Olivér pedig tagadja a vádakat. A nemrég kirobbant kémbotrány körül még sok a kérdés, és egyre kevésbé tűnik puszta diplomáciai félreértésnek.
Átfogó vizsgálat zajlik az ügyben
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a magyar kormány feltételezett brüsszeli hírszerzési kísérletei miatt, miután a Direkt36 és több nemzetközi lap arról számolt be, hogy magyar diplomaták uniós tisztviselőket próbáltak hírszerzési célokra megkörnyékezni.
A részletes oknyomozás szerint a brüsszeli magyar Állandó Képviselet több diplomatája az Információs Hivatal fedett embere volt, akik uniós tisztviselőket próbáltak megkörnyékezni és bizalmas adatokat gyűjteni az uniós döntéshozatalról.
A titkos műveletek 2017-ben lepleződtek le, amikor a hálózat egyik kulcsszereplője hibát követett el, és ezzel gyakorlatilag az egész állítólagos brüsszeli magyar hírszerzői jelenlét összeomlott. A botrány különösen kellemetlen Várhelyi Olivér számára, aki 2015 és 2019 között vezette a magyar Állandó Képviseletet, és akiről egyre többen vélik úgy, hogy nem lehetett teljesen tudatlan a történtekkel kapcsolatban.
Megosztja az Uniót a magyar kémbotrány
Az ügy nyomán Brüsszelben is felerősödtek a politikai reakciók. Miközben egyes képviselők Várhelyi felelősségre vonását sürgetik, mások óvatosságra intenek, és a tisztességes eljárás fontosságát hangsúlyozzák.
Valérie Hayer, a liberális Renew Europe frakció elnöke a Politicón értesülései alapján kijelentette: „Von der Leyennek megvan a felelőssége és a hatalma, hogy cselekedjen.”
„A Renew Europe már a kezdetektől figyelmeztetett Várhelyi kinevezésére és a szoros kapcsolatára Orbán Viktor kormányával” – mondta Valérie Hayer. – „A múltbeli tevékenysége egyértelműen azt mutatja, hogy hűsége inkább az Orbán-kormányhoz kötődik, nem pedig az európai értékekhez.”
A bizottsági dolgozókat képviselő Renouveau & Démocratie szakszervezet elnöke, Cristiano Sebastiani viszont óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, Várhelyit megilleti az ártatlanság vélelme, de a vizsgálatot gyorsan és átláthatóan kell lefolytatni, hogy a gyanú ne mérgezze tovább a Bizottság légkörét. „Nem engedhetjük meg, hogy ilyen szintű gyanú megmaradjon a falakon belül” – mondta.
Várhelyi tagad, Von der Leyen hallgat
A Bizottság elnöke ezzel nagyon kényes helyzetbe került. Ha elhamarkodottan lép fel Várhelyivel szemben, azonnal politikai támadások érik majd azzal, hogy kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Ha viszont nem tesz semmit, a Bizottság hitelességén eshet csorba, mivel az európai intézmények évek óta küzdenek azzal a váddal, hogy képtelenek saját soraikban rendet tartani.
A Politico értesülései szerint Várhelyi vasárnap találkozott Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, és személyesen közölte vele, hogy „nem volt tudomása” a Magyarországnak tulajdonított toborzási kísérletekről.
Az ügyben a Bizottság belső vizsgálatot indított, és külön munkacsoportot hozott létre a kémbotrány kivizsgálására, közleményük szerint a Bizottság „nagyon komolyan” kezeli az ügyet. Von der Leyen egyelőre nem kommentálta nyilvánosan a magyar biztos állításait.
A magyar kormány reakciója
A kormány hivatalosan továbbra sem reagált a brüsszeli vizsgálatra. A Külügyminisztérium nem adott ki közleményt, és a Miniszterelnökség sem kommentálta a sajtóban megjelent vádakat. A politikai vezetésből eddig egyedül Lázár János szólalt meg az ügyben.
A kaposvári fórumán úgy fogalmazott, ha valóban kémkedtek volna a magyar hírszerzők Brüsszelben, „akkor dicséretet, nem szidalmat érdemelnének”.
A Direkt36 szerint a vizsgált időszakban, 2012 és 2018 között, épp Lázár felügyelte az Információs Hivatalt, amely a feltételezett brüsszeli műveletekért felelős volt.
A kémbotrány már most is komoly diplomáciai feszültséget okozott, de az igazi tét az, hogyan reagál rá az Európai Bizottság. Ha a vizsgálat bizonyítékokat talál, annak nemcsak Várhelyire, hanem Magyarország uniós megítélésére is hosszú távú hatása lehet.
Source: