Az elmúlt hat évben egyetlen országban sem emelkedtek annyira az élelmiszerárak, mint Magyarországon. A 2019 és 2025 közötti időszakban a magyar élelmiszerárak összességében 81,6 százalékkal nőttek, miközben a kumulált infláció 49,9 százalék volt.
A Financial Times elemzése szerint ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások költségvetését a drágulás minden korábbinál jobban megterhelte, és a jelenség okai mélyebbre nyúlnak, mint pusztán a piaci árak mozgása, számolt be az FT cikke alapján a Portfolio.
A gyenge forint és a globális drágulás ezt eredményezte
A világon mindenütt elszálltak a nyersanyagárak az utóbbi években, amiért elsősorban az olajárak növekedése tehető felelőssé.
Az ENSZ élelmezési szervezete (FAO) szerint a globális élelmiszerárak közel 30 százalékkal haladják meg a 2014–2016-os átlagot. Az étkezési olajfélék ára 68, a tejtermékeké 48, a húsé pedig 28 százalékkal nőtt világszerte.
Magyarországon azonban az árrobbanást nemcsak a nemzetközi folyamatok, hanem a forint 2021–2022-es gyengülése is felerősítette. Míg a környező országok közül például a cseh korona hosszú távon 10 százalékkal erősödött a dollárral szemben, addig a forint a világ egyik legnagyobb vesztese volt.
A gyengülő nemzeti valuta megdrágította az importált alapanyagokat és feldolgozott termékeket, ezzel tovább fűtve a hazai inflációt.
Európai összevetésben is kirívó a magyar drágulás
Az Eurostat adatai szerint 2015-höz képest több mint a duplájára nőttek az élelmiszerárak Magyarországon – ezzel az ország az európai rangsor élére került.
A részletes adatok is drámai különbségeket mutatnak: a kenyér ára tíz év alatt több mint két és félszeresére, a zöldségeké 130 százalékkal, a gyümölcsöké pedig több mint 170 százalékkal nőtt. Utóbbi adat Európában a legmagasabb.
A hús, a tej és a tojás esetében ugyan más országokban is jelentős volt a drágulás, de a magyar élelmiszerkosár átlagosan messze meghaladta az uniós átlagot. Összességében csak Kolumbia közelítette meg Magyarországot az élelmiszerek drágulási ütemében.
Mit lép a kormány és a jegybank?
A gyors áremelkedésre reagálva a magyar kormány árrésstopokat és különadókat vezetett be, illetve gyakran a külföldi kiskereskedelmi láncokat tette felelőssé a drágulásért.
Bár ezek az intézkedések átmenetileg fékezték az inflációt, a hatásuk korlátozott maradt. A kereskedők ugyanis részben más termékek árain keresztül kompenzálták a veszteségeiket, ami újabb áremelkedéseket hozott.
A jelenség mostanra nemcsak a háztartásokat, hanem a jegybankokat is új kihívás elé állítja. Korábban az élelmiszerinfláció nem tartozott a monetáris politika fő szempontjai közé, ma azonban a lakosság inflációs várakozásainak egyik meghatározó tényezője lett.
Az Európai Központi Bank szakértői szerint az élelmiszerárak alakulása kulcsfontosságú a pénzromlás fékezésében, különösen azokban az országokban – így Magyarországon is –, ahol az infláció tartósan a célérték felett maradt.
Új korszak köszöntött be
A magyarországi élelmiszerár-robbanás mára nemcsak gazdasági kérdés, hanem társadalmi is: megváltoztatta a fogyasztási szokásokat, és komoly nyomást helyezett az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra.
Bár 2025-ben már lassabb az áremelkedés, a szakértők szerint tartósan magas árakkal kell számolnunk, hiszen a globális nyersanyagpiac, a valutaárfolyamok és az éghajlati hatások egyaránt új, kiszámíthatatlan korszakot kezdődött az élelmiszeriparban.
Source: