A németországi hatóságok 568 magyar állampolgár menekültstátuszát vonták vissza, miután kiderült, hogy az ukrajnai háború elől menekülőként érkeztek, ám az ukrán mellett magyar útlevéllel is rendelkeztek. Az Európai Unió polgárai viszont nem jogosultak a háborús menekülteknek járó ideiglenes védelemre és az ezzel járó szociális ellátásokra.
Több ezer gyanús eset Németországban
A Die Welt értesülései szerint 2023 májusa és 2025 októbere között a német tartományok összesen 9640 gyanús esetet jelentettek a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF). Ezek közül több mint 1100 az idei évben történt, és 568 embernél bizonyosodott be, hogy magyar állampolgársággal is rendelkezik – írja az Index.
A probléma először 2022–2023 telén tűnt fel Baden-Württembergben, amikor a bevándorlási hivatal munkatársai észrevették: több, magát ukrán menekültnek valló személy nem beszélte az ukrán nyelvet, és kizárólag magyarul kommunikált, illetve magyar tolmácsot kért.
A meghallgatások során néhányan azt mondták, Magyarországon kilátástalan anyagi helyzetük miatt hagyták el az országot, ez pedig a hatóságok számára arra utalt, hogy kettős állampolgárok lehetnek, akik a németországi szociális juttatásokhoz akarnak hozzáférni.
EU-polgárként nem jár védelem
Az uniós állampolgároknak, így a magyaroknak sem jár automatikusan ideiglenes védelem Németországban. „Az EU-polgároknak, akik hosszabb ideig akarnak itt maradni, dolgozniuk kell, vagy saját pénzükből kell élniük” – magyarázta egy minisztériumi tisztviselő.
A német belügyminisztérium 2023 őszén utasította a tartományi hatóságokat, hogy minden olyan esetet jelentsenek, ahol az ukrán menekültek esetleg magyar állampolgársággal is bírnak. Amennyiben ez igazolódik, az érintetteknek el kell hagyniuk Németországot; kivéve, ha munkaviszonyuk van, vagy önállóan képesek fedezni megélhetésüket.
A gyakorlatban azonban a távozás kikényszerítése nehezen ellenőrizhető: egyesek önként visszatérnek Magyarországra, mások továbbállnak Nyugat-Európa felé, vagy egyszerűen eltűnnek a hatóságok látóköréből.
Kárpátaljai magyarok és roma családok az érintettek között
Balogh Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója a Die Weltnek elmondta: az érintettek többsége Kárpátalja térségéből származik, ahol magyar ajkú kisebbség él. 2010 óta az Orbán-kormány alatt ezek az emberek könnyített eljárásban juthattak magyar állampolgársághoz, ami politikai és választási célokat is szolgált.
Sokan közülük roma származásúak, akik a háború előtt Ukrajnában éltek, ám a háború kitörése után nem Magyarországra, hanem nyugatabbra menekültek. „Végül is ez egy szomorú történet: a romákat mindenütt ide-oda toloncolják” – jegyezte meg Balogh Péter.
Diszkrimináció és nehéz beilleszkedés
A magyar civil szervezetek szerint a roma menekültek gyakran szembesülnek diszkriminációval mind Magyarországon, mind más európai országokban. A Romaversitas Alapítvány beszámolói szerint előfordul, hogy a roma gyermekek iskolai beiratkozását előítéletek akadályozzák – írja az Index.
Míg az etnikai magyarok sok esetben gond nélkül beilleszkedtek Magyarországon, a roma családok többsége nehezebben talált megélhetést, így sokan közülük Németországba és más nyugat-európai országokba költöztek abban a reményben, hogy ott jobb életkörülmények várják őket.
Source:
Jogos, aki magyar állampolgár, annak nincs oka “menekülni”.