Szenzációs felfedezést jelentett be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum: az intézmény azonosította a Lánchíd eddig elveszettnek hitt, 185 éves kivitelezési rajzait.
A dokumentumok különleges betekintést nyújtanak Magyarország első állandó Duna-hídjának építéstörténetébe, és új fényt vetnek Clark Ádám, a skót származású mérnök munkásságára.
Előkerültek a Lánchíd elveszettnek hitt tervrajzai
A 25 darab, kézzel rajzolt tervlap az 1839-ben megkezdett építkezés idején készült, és több mint másfél évszázadon át lappangott. A rajzokon a híd szerkezeti részletei mellett az építkezés folyamata is kirajzolódik: a cölöpözés ütemtervét, a használt gépeket és berendezéseket is megörökítették, írja a Közlekedési Múzeum Facebook-bejegyzésében.
Az egyik legérdekesebb dokumentum szerint Clark eredetileg oldalanként négy láncsort tervezett, miközben a ma ismert Lánchídon végül csak kettő valósult meg.
A ritka műszaki rajzokat először a Kossuth Múzeumhajó fedélzetén mutatták be, ahol Schneller Domonkos, az MMKM főigazgatója kiemelte: ezek az ábrák pótolhatatlan forrásai lehetnek a Lánchíd építéstörténetének tudományos feldolgozásához.
Mi is láthatjuk a terveket
A közönség november 1. és december 31. között tekintheti meg a rajzok másolatait a Műszaki Tanulmánytárban, előzetes bejelentkezéssel a múzeum kutatószolgálatán keresztül.
A Lánchíd építését William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével kezdték meg. Az alapkőletételre 1842-ben került sor, a híd pedig 1849 novemberében nyílt meg a forgalom előtt – a kor egyik legmodernebb mérnöki alkotásaként. Clark Ádám ezután sem hagyta el Magyarországot: a Budai Váralagút építését is ő irányította.
Az alagút fúrása 1853 februárjában indult, és kevesebb mint egy év alatt, október 25-én találkozott a két oldalról haladó munkáscsapat a Várhegy mélyén. A mintegy kétszáz munkás éjjel-nappal dolgozott, több száz mázsa lőport felhasználva. A falakat és a mennyezetet apró csempékkel burkolták, így a korabeli sajtó „a világ legnagyobb fürdőszobájaként” emlegette az új építményt.
A Lánchíd és a Váralagút együtt vált a főváros szimbolikus tengelyévé. A Clark Ádám tér – a hídfőnél elhelyezett nullás kilométerkővel – máig Budapest közlekedésének kiindulópontja. A most előkerült rajzok pedig a magyar történelem egy újabb szeletét képezik.
Forrás: