Miközben Szerbiában tízezrek emlékeztek az újvidéki vasútállomás tragédiájának első évfordulóján, az Európai Unió tagállamai közösen adtak ki egy részvétnyilvánító közleményt – egy kivétellel. Magyarország volt az egyetlen uniós ország, amely nem csatlakozott a dokumentumhoz, így ismét elszigetelte magát az európai közösségtől.
Egy év telt el a 16 halálos áldozattal szerbiai járó tragédia óta
2024. november 1-jén omlott le az újvidéki vasútállomás felújított előtetője, amely 16 ember életét követelte. A tragédia mély sebet hagyott Szerbiában, ahol azóta is rendszeresek a tüntetések Aleksandar Vučić elnök rendszere ellen. Az események láncolata nemcsak a biztonsági előírások hiányosságaira, hanem a kormányzati korrupció és felelőtlenség kérdésére is felhívta a figyelmet.
A vasútállomás a Belgrád–Budapest vasútvonal részeként újult meg kínai közreműködéssel, és az ellenzék szerint a beruházást súlyos visszaélések és politikai befolyásolás övezte. A tragédia után diákmozgalmak indultak, amelyek azóta is az elszámoltatást és a demokratikus reformokat követelik.
Európa együttérez – csak Magyarország hallgat
Az évforduló napján az Európai Unió szerbiai delegációja közösen adott ki nyilatkozatot 26 tagállam nagykövetségének aláírásával – Magyarország nélkül. A dokumentum kifejezte az EU „legmélyebb részvétét és őszinte együttérzését” az áldozatok családjai felé, emlékeztetve arra, hogy az alapvető jogok – köztük a békés gyülekezés és a sajtószabadság – tiszteletben tartása az európai értékrend középpontjában áll.
A közlemény arra is felszólított, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet, kerülje az erőszakot, és méltósággal emlékezzen az áldozatokra. Az EU országai ezzel nemcsak a részvétüket fejezték ki, hanem a szerb civil társadalommal való szolidaritásukat is hangsúlyozták.
Magyarország azonban – az okokat nem részletezve – nem csatlakozott a közös üzenethez. A döntés következtében hazánk ismét egyedül maradt az EU-n belül, és politikailag szimbolikus gesztusként a szerb kormány mellett, nem pedig a tüntető polgárok mellett helyezkedett el.
Stratégiai nyugalom vagy tudatos elhatárolódás?
Miközben a szerb hatóságok több magyar diákot is nemzetbiztonsági kockázatnak minősítettek, és nem engedték be őket az országba a megemlékezések idején, a magyar külügy mindössze „stratégiai nyugalommal” reagált az esetre. A kormány hivatalos magyarázatot nem adott arra, miért maradt ki a közös uniós nyilatkozatból.
A gesztus ugyanakkor jól illeszkedik az Orbán-kormány külpolitikai mintázatába: Budapest az utóbbi években többször is szembement az uniós konszenzussal, legyen szó Oroszországról, Kínáról vagy a Nyugat-Balkán politikai folyamatairól.
Az elszigetelődés újabb jele
Az újvidéki tragédia évfordulóján való különállás nem csupán diplomáciai gesztus, hanem komoly politikai üzenet is: Magyarország továbbra is kész külön utat járni, még akkor is, ha ez emberi gesztusok vagy együttérzés kifejezésének rovására megy.
Forrás: