A Trump-adminisztráció december közepétől kezdődően csökkenti az amerikai katonai jelenlétet több kelet-európai országban, köztük Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában – írja a Kyiv Post. A döntés a romániai rotációs amerikai dandár kivonásának folytatása, amelyet már korábban is komolyan bírált mindkét amerikai párt.
A washingtoni kormányzat „marginális”, vagyis kis mértékű erőátrendezésként jellemzi a lépést, amelyet az európai szárazföldi hadseregek megerősödésével indokol. A Pentagon szerint a változás nem jelenti az Egyesült Államok elkötelezettségének csökkenését a NATO iránt, és nem gyengíti az 5. cikkely – vagyis a kollektív védelem – garanciáit.
Lengyelország és a Baltikum marad az amerikai jelenlét központja
Az amerikai védelmi minisztérium hangsúlyozta: a csapatlétszám változatlan marad Lengyelországban és a balti államokban, amelyek a NATO keleti védelmi vonalának legfontosabb pontjai – írja a Kyiv Post. Ezek az országok „robosztus védelmi kiadásaikkal” és szoros amerikai együttműködésükkel indokolják a kiemelt státuszt.
Bár a CBS News szerint a döntés értelmében mintegy 700, Németországban, Romániában és Lengyelországban állomásozó amerikai ejtőernyős katonát hívnak haza, akiket egyelőre nem váltanak fel új egységek, a Kyiv Post, a Stars and Stripes, és a lengyel vezetés szerint Lengyelországból nem vonnak ki csapatokat.
Politikai felháborodás Washingtonban
A csapatkivonás híre azonnal politikai vihart kavart az Egyesült Államokban. Republikánus és demokrata törvényhozók egyaránt attól tartanak, hogy a lépés gyengíti a NATO elrettentő képességét és bátorítja Moszkvát.
Mike Turner republikánus képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlésének amerikai delegációvezetője „mély aggodalmát” fejezte ki, mondván Oroszország szándékos légteret sértő akciói és agresszív fellépései miatt most különösen fontos lenne az amerikai jelenlét fenntartása a keleti frontvonalon.
Jeanne Shaheen demokrata szenátor, a Szenátus külügyi bizottságának rangidős tagja „mélyen félrevezető lépésnek” nevezte a kivonulást. Szerinte ez „pontosan a rossz üzenetet küldi Vlagyimir Putyinnak”, miközben az orosz elnök tovább folytatja Ukrajna elleni háborúját és provokálja a szomszédos NATO-tagokat.
Shaheen emlékeztetett arra is, hogy Románia a GDP 5 százalékát fordítja védelemre, és „példamutató szövetségesként” működik együtt az Egyesült Államokkal.
Diplomáciai aggodalmak: Magyarország is érintett
A Kyiv Post információi szerint a romániai csökkentés csak az első lépés volt: a következő hetekben várhatóan Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában is mérséklik az amerikai katonai jelenlétet. Bár a Pentagon „mérsékelt” módosításról beszél, több NATO-diplomata attól tart, hogy a döntés politikai szimbolikája veszélyes üzenetet küld Moszkvának.
Daniel Fried volt amerikai külügyi államtitkár szerint a döntés „bürokratikus kompromisszum”, nem pedig stratégiai visszavonulás. Mint mondta, a lépés katonailag nem befolyásolja az erőviszonyokat, de politikai szempontból rossz jelzés. „Aki Oroszország agresszióját komolyan veszi, az tudja, hogy ilyenkor nem szabad gyengeséget mutatni” – fogalmazott.
NATO: nincs szó elkötelezettség-csökkenésről
A NATO igyekszik megnyugtatni a tagállamokat, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok európai erői így is nagyobb létszámban vannak jelen, mint az elmúlt években bármikor. A szövetség szerint a keleti határok védelme az utóbbi évtizedben „soha nem látott mértékben” erősödött, válaszul Oroszország agresszív lépéseire.
Az észt védelmi miniszter közleményében hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Észtország, valamint a NATO teljes keleti szárnyának védelme mellett.
Bár a csapatkivonások tényleges mértéke viszonylag csekély, a döntés geopolitikai üzenete jóval nagyobb visszhangot váltott ki, mint a katonai következményei.
Forrás: