Magyarország az utóbbi években kettős szerepbe került: miközben Brüsszel milliárdokat utal fejlesztésre, Moszkva politikai befolyást épít. Orbán Viktor rendszere a kettő között lavírozik – nemzeti szuverenitásra hivatkozva, de egyre növekvő függésben.
Szponzorált tartalom
Egykor Magyarország volt az európai átalakulás mintaképe: egy ország, amely a kommunizmus után újra felfedezte a demokráciát és a piacgazdaságot. Ma azonban egyre több európai fővárosban úgy tekintenek rá, mint az Európai Unió leginkább problémás tagjára – egy országra, ahol a politika, az üzlet és a külföldi befolyás veszélyesen összefonódott.
A középpontban Orbán Viktor áll, aki több mint másfél évtizede vezeti az országot. Körülötte kialakult egy gazdasági elit, amelynek tagjai – Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jászai Gellért, Szijj László és Garancsi István – állami megbízások, „nemzeti stratégiai projektek” és uniós pénzek révén gazdagodtak meg.
A látványos fejlesztések – a Puskás Aréna, az M6-os autópálya, a Budapest–Belgrád vasútvonal vagy a Paks II. atomerőmű – ugyan a modernizáció szimbólumai, de sokszor szűk körű politikai és üzleti érdekeket szolgálnak. A Paks II. projekt különösen vitatott: az orosz állami vállalat, a Roszatom építi, orosz hitelből, titkos feltételekkel. Brüsszel és számos szakértő szerint ez az ország energiafüggetlenségét gyengíti, miközben Moszkva befolyását erősíti.
Miközben az Európai Unió évente több tízmilliárd euróval támogatja Magyarországot infrastruktúra- és oktatási célokra, a pénzek egy része rendre kormányközeli cégekhez kerül. Az uniós vizsgálatok szerint gyakoriak az átláthatatlan közbeszerzések és a politikai hűség alapján kiosztott támogatások.
Eközben Magyarország továbbra is kedvezményes áron kap földgázt Oroszországtól, miközben más európai országok igyekeznek csökkenteni energiafüggőségüket. A kormány ezt „nemzeti érdekként” magyarázza, ám az EU-ban sokan úgy látják: Budapest egyre inkább a Kreml politikai szövetségese.
A kettős stratégia – pénz Brüsszelből, energia Moszkvából – lehetővé teszi, hogy Orbán egyensúlyozzon Kelet és Nyugat között, miközben belföldön a Fidesz politikai hatalma szinte korlátlan marad. Ugyanakkor ez a politika egyre nagyobb feszültséget kelt az Európai Unióban, különösen az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók idején.
Orbán Viktor retorikájában Magyarország a „nemzeti szuverenitás védelmezője”, de kritikusai szerint valójában egy olyan rendszer alakult ki, ahol az uniós pénz és az orosz energia együtt tartja fenn a hatalmat.
A kérdés, amelyet ma egész Európa feltesz: vajon meddig maradhat Magyarország az Európai Unió tagja úgy, hogy közben Moszkva érdekeit is szolgálja?
Jogi nyilatkozat: a szponzorált cikk(ek) szerzője(i) kizárólagosan felelős(ek) a kifejtett véleményekért vagy ajánlatokért. Ezek a vélemények nem feltétlenül tükrözik a Helló Magyar hivatalos álláspontját, és a szerkesztőség nem vállal felelősséget azok valóságtartalmáért.
Forrás: