Afrikai szarvban több millió ember szenved súlyos élelmiszerhiánytól és bizonytalan helyzetben él – ez az egyik a számos, egymást átfedő válság közül, amelyek sújtják az afrikai kontinenst.
A pásztorközösségek különösen súlyosan érintettek az élelmiszerhiány és az árak meredeken emelkedése miatt, és helyzetük a régiót sújtó aszály miatt jelentősen romlott.
2020 és 2023 között az aszály miatt több millió pásztor vesztette el termését és állatait. A kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek sürgősségi intézkedéseket kellett hozniuk, ami elvonta a forrásokat a hosszú távú fejlesztésektől.
Mindez akkor történik, amikor a régió egymással összefüggő kihívásokkal küzd: politikai instabilitás, belső széttagoltság, éghajlatváltozás, élelmiszer-biztonság hiánya, gyenge infrastruktúra, törékeny kormányzás és geopolitikai rivalizálás.
A jelentések szerint „a politikai instabilitás az egyik fő akadálya a gazdasági fejlődésnek, különösen Etiópiában és Szomáliában. Etiópiában a Tigray és Amhara régiókban, valamint az Oromo Felszabadítási Hadsereggel folytatott konfliktusok tönkretették az infrastruktúrát, megzavarták a kereskedelmet és kimerítették az állami pénzügyeket”.
Szomáliában „a hadurak és a szélsőséges csoportok nagyrészt informális gazdaságot hoztak létre, aláásva a befektetők bizalmát és arra kényszerítve a kormányt, hogy a rövid távú túlélésre összpontosítson”.
Súlyos emberveszteségek
A Human Rights Watch 2024-ben közzétett jelentésében megállapította, hogy az afrikai szarv kormányai 2023-ban háborús atrocitásokkal és széles körű humanitárius válságokkal szembesültek, miközben alig kaptak nemzetközi támogatást. A megoldatlan történelmi sérelmek és a súlyos bűncselekmények büntetlensége ösztönözte a civilek elleni széles körű visszaéléseket.
A jelentés hangsúlyozta, hogy „a szudáni és az etiópiai konfliktusok súlyos hatással voltak a civilekre, súlyos emberveszteségeket, anyagi károkat és tömeges elvándorlást okozva. A befolyásos kormányok, az ENSZ szervei és a regionális szervezetek ahelyett, hogy ezeket a válságokat prioritásként kezelték volna, ismételten rövid távú hasznot kerestek a jogokon alapuló megoldások helyett”.
A jelentés hozzátette: „A konfliktusok és az éghajlati események miatt több millióan kényszerültek elhagyni otthonukat a régióban. A szudáni harcok miatt több mint 1,2 millió ember menekült a szomszédos országokba – a már Szudánban élő menekültek mellett, akik között több mint kétmillió dél-szudáni, valamint több százezer eritrea, etióp és más nemzetiségű ember található. A hatalmas szükségletek ellenére a segélykérések továbbra is súlyosan alulfinanszírozottak.”
A jelentés továbbá kijelenti, hogy „a régióban a háborúzó felek intézkedései súlyosbították a humanitárius válságot. Etiópiában az eritreai erők megakadályozták a segélyek eljuttatását a Tigray egyes részein lévő, ellenőrzésük alatt álló közösségekhez, míg Amharában a heves harcok, a ismételt kommunikációs zavarok és a segélymunkások elleni támadások akadályozták a műveleteket.”
Több tízmillió ember válságban
Eközben egy kelet-afrikai blokk 2024. augusztus 22-én Nairobiban jelentette, hogy Afrika szarván közel 63 millió ember szembesül súlyos élelmezésbiztonsági problémákkal, 11 millió gyermek pedig akut alultápláltságban szenved és humanitárius segítségre szorul.
A globális élelmezési válságokról szóló jelentés 2024-es regionális fókuszában a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) kijelentette, hogy a konfliktusok, az éghajlatváltozás, az infláció és a növekvő adósságterhek súlyosbították az éhezést és az alultápláltságot a régióban.
A jelentés online közzétételekor Workneh Gebeyehu, az IGAD ügyvezető titkára elmondta: „Ezek a számok humanitárius válságot jeleznek régiónkban. A szélsőséges éghajlati események és a gazdasági sokkhatások az élelmezésbiztonságot soha nem látott szintre emelik, és ezzel több millió ember életét veszélyeztetik.”
Sürgette a blokk hét tagállamát – Dzsibutit, Etiópiát, Kenyát, Szomáliát, Dél-Szudánt, Szudánt és Ugandát –, hogy erősítsék a közösségek ellenálló képességét, miközben szembenéznek az éghajlatváltozás okozta élelmezés- és vízbiztonsági problémákkal.
A jelentés szerint a COVID-19 tartós hatásai, öt egymást követő sikertelen esős évszak, az El Niño-jelenséggel összefüggő áradások és a szektariánus összecsapások súlyosbították az éhínséget a Nagy Szarv-félszigeten. Megállapította, hogy „a hét országban elemzett népesség 25%-a 2024-ben súlyos élelmiszer-biztonsági problémákkal fog szembesülni, és a Szudánban folytatódó konfliktusok milliókat sodornak az éhínség szélére”.
Hozzáteszi, hogy a széles körű szegénység és írástudatlanság, az erőforrásokért folyó konfliktusok, az egyenlőtlenség és az éghajlati sokkhatások „az alapvető élelmiszerek hiányát okozzák”, mivel az éhezők száma 61,9 millióról 2023-ban közel 63 millióra emelkedett 2024-ben.
Sürgős segítségre van szükség
Tekintettel erre a humanitárius helyzetre, az ENSZ ügynökségei finanszírozási felhívásokat tettek közzé, hogy segítséget nyújtsanak a régió több millió lakosának – különösen Szudánban, amely 2023 április közepe óta a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát éli át.
A donorok között van az Egyesült Arab Emírségek (EAU), amelynek támogatása a szudáni válság kezdete óta elérte a 600,4 millió dollárt, beleértve a 200 millió dollárt, amelyet 2025. február 14-én Addisz-Abebában tartott magas szintű humanitárius konferencián jelentettek be a szudáni nép számára.
Ebből az EAU 70 millió dollárt juttatott szudáni ENSZ-ügynökségeknek és humanitárius szervezeteknek – 25 millió dollárt a WFP-nek, 20 millió dollárt az UNHCR-nek, 8 millió dollárt a WHO-nak, 5 millió dollárt a FAO-nak, 5 millió dollárt az OCHA-nak és 7 millió dollárt az UNICEF-nek. Az EAU további forrásokat is elkötelezett a szomszédos országokban élő szudáni menekültek támogatására.
Folyamatos támogatás
2022-ben az Egyesült Arab Emírségek 85 millió dollárt szánt Etiópia humanitárius műveleteinek támogatására, amelyet az Éhínség-segélyalap koordinált és olyan ügynökségeknek juttatott el, mint a WFP, az ICRC, az UNICEF és az UNHCR.
Ugyanebben az évben az Egyesült Arab Emírségek szervezetei – köztük az Emirates Red Crescent, a Zayed Charitable and Humanitarian Foundation és a Khalifa bin Zayed Al Nahyan Foundation – légi és tengeri hidat létesítettek, hogy segélyt szállítsanak a szárazság sújtotta Szomáliába, többek között egy hajóval, amely körülbelül 1000 tonna élelmiszert és segélyszállítmányt vitt Mogadishuba.
ez is érdekes lehet – Szudán: a háború önkényesen fosztja meg a civileket szabadságuktól
Forrás: