Ha a Bizottság rábólint a magyar hitelkérelemre, 2026 elején akár 920 milliárd forintnyi uniós forrás is érkezhet Magyarországra, ami a választási kampány hajrájában az Orbán-kormány számára kedvező fejlemény lehet.
Közös európai fegyverkezés hitelből
A SAFE-programot az Európai Unió 2025 tavaszán indította el, válaszul a globális biztonsági helyzet romlására és az amerikai garanciák megingására. A legfeljebb 150 milliárd eurós hitelkeretből az EU-tagállamok hosszú lejáratú, kedvezményes kölcsönöket vehetnek fel, amelyeket védelmi fejlesztésekre, fegyverbeszerzésekre és hadiipari beruházásokra fordíthatnak.
Ez az összeg azonban nem vissza nem térítendő támogatás, hanem kedvezményes uniós hitel, hasonlóan ahhoz, amit a helyreállítási alap keretében is fel lehetett venni a koronavírus-járvány utáni gazdaságélénkítésre. Ez a konstrukció azt jelenti, hogy a Bizottság közvetítőként lép fel a pénzpiacokon, vagyis az uniós garancia miatt a tagállamok sokkal olcsóbban juthatnak forráshoz, mintha saját maguk vennének fel hitelt.
Az Európai Bizottság eddigi összesítése szerint 18 tagállam kért forrást a SAFE-ből, több mint 127 milliárd euró értékben.
A lehetőség a magyar kormány számára is különösen értékes, hiszen a SAFE-források nagy, kedvező kamatozású mozgásteret adhatnak a következő évek védelmi és ipari fejlesztéseihez. Bár a hitel célzottan fegyverkezési beruházásokra szolgál, közvetve a költségvetés egészére is hatással lehet, ami a 2026-os választások közeledtével politikailag sem elhanyagolható tényező.

Magyarország 16,2 milliárd euróra számít
A magyar kormány júliusban jelezte részvételi szándékát, majd október végén bejelentette, hogy az Európai Bizottság befogadta értékelésre a nemzeti védelmi beruházási tervet. A dokumentum részletesen tartalmazza, hogy Magyarország milyen fejlesztésekre fordítaná a kért hitelt, bár ezek tartalmát a kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra.
A beadott tervek alapján Magyarország akár 16,2 milliárd euró hitelkeretre is jogosult lehet, ami jelenlegi árfolyamon közel 950 milliárd forintnak felel meg.
Ez az összeg ugyan még nem végleges – a Bizottság vizsgálata 2026 elejéig tart –, de ha a döntés kedvező lesz, a forrás első, úgynevezett előfinanszírozási része már 2026 első negyedévében elérhetővé válhat.

A program iránt a legnagyobb érdeklődést Lengyelország mutatta, amely több mint 43 milliárd eurót igényelt. Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország szintén több tízmilliárdos hitelre pályázik, így Magyarország a közepes méretű igénylők közé tartozik – de arányaiban ez így is jelentős összeget jelentene.
Orbán és Brüsszel próbája
Bár a SAFE-program elsősorban gazdasági és biztonságpolitikai célokat szolgál, a brüsszeli források körüli feszültségek miatt a magyar részvételnek ezúttal is lehet politikai felhangja. A Magyarország és Brüsszel közötti viszony korántsem felhőtlen, de a közös európai fegyverkezési programból Magyarországnak sem lenne oka kimaradni, mivel a biztonságpolitikai kockázatok és a NATO-kötelezettségek mindkét fél számára közös érdekeket teremtenek.
Orbán Viktor kormánya évek óta hangoztatja, hogy a magyar védelmi ipar stratégiai ágazattá válik, és a SAFE-források ehhez stabil, uniós hátteret biztosíthatnak. A kérdés most az, hogy a Bizottság miként értékeli a magyar terveket, és milyen gyorsan halad az elbírálás. Ha a folyamat kedvezően alakul, 2026 elején komoly uniós pénzek érkezhetnek Magyarországra – épp akkor, amikor a választási kampány a legintenzívebb szakaszában jár.
Ezeknek a forrásoknak a megszerzése politikai szempontból is kedvező lehet a kormánypárt számára. Egy ekkora uniós hitel beáramlása átmenetileg enyhítheti a költségvetés nyomását, és lehetőséget adhat arra, hogy a kormány látványos fejlesztéseket, beruházásokat vagy támogatási programokat indítson a választások előtti hónapokban.
Kiemelt kép: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Forrás:


