A világűr felfedezésére irányuló törekvések számos ponton befolyásolták már a társadalom működését az első holdra szállás óta. Bár kezdetben ugyan minden tekintetben optimizmus hatotta át az egyre nagyobb szintű áttöréseket, napjainkra jól látszik, hogy az űrkutatásnak a rengeteg pozitívuma ellenére megvan a saját árnyoldala.
Már a 70-es években is azon a véleményen voltak az űrkutatók, hogy a tudomány fejlődésével és az idő előrehaladtával az űrutazásban rejlő lehetőségek merőben átformálják majd a társadalom működését, és számos komoly problémára találhatunk megoldást általuk, írja a History Today.
Műholdak nélkül nem élhetnénk úgy, mint ma
Még az Apollo-11 holdra szállása előtt 7 évvel, 1962-ben juttatta a NASA az első műholdat a világűrbe, ma pedig már közel ötezer ilyen eszköz kering a Föld körül. Ezek nélkül nemcsak az internet és globális információs hálózatok működése, hanem a pontos időjárás-előrejelzés, és a tájékozódás olyan formái, mint a GPS is elképzelhetetlenek lennének. A világegyetem működéséről szintén sokrétű – bár még így is ijesztően kevés – tudással rendelkezünk az űrkutatás fejlődésének hála.
Bár rendkívül sok vád éri a NASA-t az aránytalanul magasnak tartott költségvetése miatt, valójában ez még a 60-as években, az Apollo-program csúcsa alatt sem érte el az amerikai szövetségi költségvetés 6%-át, ma pedig jellemzően 0,5% körül mozog.
Indiának teljes fellendülést hozott a holdra szállás
Bár a hidegháború alatt az űrverseny két legfontosabb szereplője az Egyesült Államok és a Szovjetunió voltak, nem szabad megfeledkeznünk Indiáról sem, mely a két egykori szuperhatalom és Kína után a negyedik olyan ország, mely sikeres leszállást hajtott végre a Holdon.
A régóta népesedési és gazdasági nehézségekkel küzdő ázsiai ország már 1962-ben, az első műholdak feljuttatásával egy időben útnak indította a saját fejlődését középpontba helyező űrprogramját. A hat évtizeden át tartó kutatás 2023-ben érte el első történelmi mérföldkövét, amikor a Csandraján-3 űrhajó legénysége elsőként landolt a Hold déli féltekéjén.
Az űrkutatás rendkívüli költséghatékonyságának és tudományos eredményeinek köszönhetően India ma már a hetedik legnagyobb kommunikációs műholdflottával rendelkezik, melynek köszönhetően az ország elszigetelt területei felé is számos lehetőség nyílt meg az oktatás, gyógyászat és a mezőgazdaság terén is.
A sci-fi mindig is kölcsönhatásban volt az űrkutatással
Egy másik bizonyítéka annak, mennyire sokféle pozitív hatással bír a világűr felfedezése, az a science fiction térnyerése mind kulturális, mind társadalmi értelemben, a fikció mögött ugyanis mindig ott rejlik a tudomány.
A 20. század elején még csupán Jules Verne és H.G. Wells klasszikusaiban (Utazás a Holdba, Világok harca) jelent meg az akkor még elérhetetlennek tűnő jövőkép a világűrről és annak felfedezéséről, ahogy viszont egyre nagyobb áttöréseket értek el az űrkutatók, a technológiai változások kezdtek el új utakat megnyitni a filmes és irodalmi alkotások előtt.
A rakéták és a különféle űrjárművek megjelenésével az űrfikció beépült a tömegkultúrába, s egyben a társadalmi problémák tükrözőfelületévé is vált. A rasszizmus, az atomháború, vagy a mesterséges intelligencia jelentette veszély az 1960-as évektől kezdve egészen jelen van az olyan alkotásokban, mint a 2001: Űrodüsszeia vagy a Star Trek– és az Alien-filmek. A 80-as évek közepére pedig a Star Wars-filmek által mindennapi beszédtémává vált az űrutazás.
Reményteli álomból komor valóság?
Bár bizonyos kulturális termékeknek is nagyfokú ráhatása volt az űrkutatás indulására, alapvetően a katonai, hadászati érdekek voltak azok, melyek konkrétan meghatározták a terület alapvető kereteit.
A 20. század elején ugyan sokan – köztük az orosz kozmológus, Konstantin Tsiolkovsky – is azt a nézetet vallotta, hogy az űrutazás valósággá válásával megszűnnek az társadalmi egyenlőtlenségek, hiszen egy addig teljesen üres, ismeretlen terepen nem számít majd az anyagi háttér vagy a származás.
Ezek az alapvetően optimista elképzelések viszont valójában már akkor megdőltek, amikor a régóta dédelgetett álom elkezdett valósággá válni.
Már a hidegháború alatt is csupán a fegyverkezési verseny egy új dimenzióját jelentette az űrverseny, s napjainkban is jól látszik, hogy az űrkutatás csak egy új aspektusát teremti meg a szociális értelemben vett különbségeknek. Az űrbe jutni ugyanis költséges, egyelőre csak keveseknek adatik meg, s ez várhatóan még hosszabb ideig így is marad.
Ez is érdekelhet:
- Elképesztő felfedezés: a Földnek már nemcsak egy, hanem két holdja van!
- Páratlan áttörés: a Mars emberi meghódítása tényleg lehetségessé vált?
Forrás: