Az MVM szerint Magyarország a jövőben akkor is biztosítani tudná a gázellátást, ha az orosz gázimport visszaszorul. A vállalat vezetése úgy véli, hogy ugyan hosszabb távon is megőrizhető az ellátásbiztonság, a változás a fogyasztók számára is érezhető lesz.
A magyar energiarendszer jelentős mértékben támaszkodik az orosz gázszállításokra, ezért a 2027 végére tervezett uniós importtilalom különösen érzékenyen érintheti az országot.
A döntés értelmében a rövid távú vezetékes gázszerződéseket már 2026 júniusától érinthetik a korlátozások, vagyis Magyarország viszonylag rövid időn belül rákényszerülhet a beszerzési struktúra átalakítására. A magyar kormány ezzel szemben határozott kritikát fogalmazott meg, és közölte, hogy az Európai Unió Bíróságán megtámadja az intézkedést.
Az MVM Csoport vezetése szerint ugyanakkor a magyar állami energetikai vállalat akkor is képes lesz ellátni a hazai fogyasztókat földgázzal, ha az Európai Unió által bejelentett szabályozási változások miatt leáll az orosz import. A Reutersnek nyilatkozó Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, a leválás nem marad következmények nélkül, és a jövőben bizonyosan magasabb árakkal kell számolni.
Új beszállítók pótolhatják az orosz gázt
A jelenlegi rendszerben Magyarország évente mintegy 8 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, amelyet részben hosszú távú orosz szerződésből, részben a régiós spotpiacról vásárol az MVM.
Mátrai szerint azonban az európai piac már most is képes lenne olyan alternatív mennyiséget biztosítani, amely a kieső orosz forrásokat pótolja. Elmondása alapján a vállalat több beszállítóval is tárgyal, bár konkrét neveket nem hozott nyilvánosságra.
Az MVM ezek mellett már biztosított kapacitást a horvátországi Krk LNG-terminálon, ahol évente mintegy egymilliárd köbméternyi gázt tud lekötni. Továbbá megállapodásokat kötött több nemzetközi energetikai vállalattal, köztük a Shell-lel és a francia Engie-vel.
Ezek a szerződések 2026-tól évente néhány százmillió köbméter beáramlását teszik lehetővé, ami a magyar igények jelentős részét lefedi.
Az alternatív forrásokra való áttérés azonban nem csupán technikai kérdés, hanem gazdasági is. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az LNG-kikötőkből történő szállítás és a szállítási útvonalak meghosszabbodása végső soron megemelheti a gáz árát.
Mi lesz a hosszú távú orosz szerződéssel?
Magyarország jelenleg mintegy 3,5 milliárd köbméter gázt importál évente Oroszországból. Ennek sorsa kérdésessé vált, hiszen az uniós szabályozások várhatóan a hosszú távú bilaterális szerződésre is kiterjednek.
Mátrai szerint az MVM erre az eshetőségre is felkészült, és a szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll ahhoz, hogy az ország gázhálózata több forrásból legyen képes ellátni a lakosságot és az ipari szereplőket.
A vállalat szerint a magyar ellátásbiztonság hosszabb távon sem kerül veszélybe, azonban a rezsiszámlák várható emelkedésével mindenképpen számolni kell. A jelenlegi, dotációval fenntartott lakossági árképzés mellett a nemzetközi beszerzési költségek növekedése előbb-utóbb meg kell, hogy jelenjen a fogyasztói árakban is.
Beruházások, erőművek, atomenergia
Az MVM nemcsak beszerzési oldalról készül a jövőre, hanem erőművi fejlesztésekben is gondolkodik. Három új, összesen 1590 MW kapacitású gáztüzelésű erőmű építése van előkészületben, amelyek várhatóan 2029-ben állhatnak üzembe.
Emellett a cég 400–600 milliárd forint közötti összeg felhasználását tervezi a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjának élettartam-hosszabbítására, amelyet a 2032–2037 közötti leállítás után további húsz évvel hosszabbítanának meg.
A nukleáris és földgáz alapú energiatermelés fenntartása egyértelműen arra utal, hogy Magyarország az átmeneti időszakban továbbra is számol a fosszilis energiahordozók szerepével, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a diverzifikáció.
Forrás: