Egy 1345-ös vulkánkitörés indíthatta el azt a láncreakciót a legújabb kutatások szerint, amely végül a fekete halál Európába érkezéséhez vezetett. A kitörés okozta hűvös, esős évek a mezőgazdaság visszaesését idézték elő, és a gabonaimporttal együtt a pestis kórokozója is megérkezett a kontinensre.
Egy új kutatás szerint egy eddig ismeretlen, 1345 körüli vulkánkitörés váltotta ki azokat az éghajlati változásokat, melyek végül a fekete halálként ismert pusztító európai pestisjárvány megjelenéséhez vezettek, írja a Live Science.
A kutatók szerint a kitörés a mediterrán térségben hűvös, felhős időszakot eredményezett, ami a mezőgazdasági termelés visszaesését okozta. A hiány miatt az olasz kereskedők a Fekete-tenger vidékéről kezdtek gabonát importálni – és ezzel együtt érkezett Európába a bubópestis kórokozója is.
Éghajlati fordulat indult 1345 után
A lipcsei Leibniz Intézet történésze, Martin Bauch és a Cambridge-i Egyetem kutatója, Ulf Büntgen elsősorban arra keresték a választ, miért éppen 1347-ben érkezett meg a pestis Európába, és miért pont Olaszországon keresztül.
A történeti források alapján 1345 és 1349 között Ázsiában és Európában is feljegyezték a csökkent napsütést, a sűrű felhőzetet és egy rendkívüli holdfogyatkozást.
A paleoklimatológiai vizsgálatok szerint a sarki jég kéntartalma is magasabb lett, ami egy trópusi vulkán kitörésére utal. Bár a kitörés helye ismeretlen, hatása hatalmas volt – lehűléssel, majd hosszan tartó esős időszakokkal járt.
Hideg nyarak, veszteséges termés
Az európai évgyűrűvizsgálatok kimutatták, hogy 1345–1347 között a nyarak hidegebbek, az őszök pedig sokkal csapadékosabbak voltak, ami talajerózióhoz és áradásokhoz vezetett. A történeti beszámolók egyértelműen jelzik: csökkent a szőlő- és gabonatermés, különösen Olaszországban.
A hiány miatt az itáliai kereskedelmi flották a Fekete-tengeren szállítottak gabonát, hogy elkerüljék az éhínséget. Ez azonban egy váratlan következménnyel járt.
A fekete halál „potyautasként” érkezett
A gabonaszállító hajók a Yersinia pestis baktériumot is Európába hozták, feltehetően olyan bolhákon keresztül, amelyek a gabonaporon éltek. A pestis első emberi eseteit Velencében észlelték, néhány héttel az utolsó gabonaszállítmány érkezése után.
A fertőzés terjedése a szokásos mintát követte: először a rágcsálók betegedtek meg, majd amikor elpusztultak, a bolhák más emlősökre, végül emberekre kerültek át.
Véletlen, de végzetes egybeesés
Bár a fekete halál pusztítása óriási volt – hiszen Európa lakosságának akár 60%-a is odaveszhetett –, a kutatók szerint a járvány kialakulása egyszerre volt a véletlen és hosszú távú folyamatok eredménye.
A vulkánkitörés rövid távú klímaváltozást idézett elő, az olasz gabonaellátási rendszer pedig utat biztosított a fertőzésnek. Monica H. Green, a járvány kutatója szerint a tanulmány mérfölkőnek számító új információkat hozott az 1345-ös vulkánnal kapcsolatban, és jobban megvilágítja, miért épp ekkor történt a járvány kitörése.
Mit tanulhatunk belőle?
Bár ilyen mértékű történelmi események ritkák, a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a zoonózisos betegségek felbukkanásának esélye a globális felmelegedés és az erősödő világkereskedelem miatt ma is növekszik. A múlt járványainak megértése pedig segíthet felkészülni a jövő kihívásaira is.
- Jézus sírjára lelhettek rá a kutatók, 2.000 éves kert árulkodik a pontos helyéről
- 2000 éves levágott fej került elő egy spanyol erőd falánál: brutális római megtorlás nyomaira bukkantak
Forrás: