Feltárultak a Stonehenge titkai: fény derült a 16 rejtélyes gödör eredetére
Megoldódni látszanak a Stonehenge titkai. A közelben található rejtélyes, hatalmas gödrökből álló, több mint két kilométer átmérőjű kör eredetéről hullott le a lepel, a felfedezés pedig többek között új fényt vet az újkőkori ember társadalmi és rituális életének összetettségére is.
A Stonehenge titkai kapcsán már rengeteg teória napvilágot látott a történet során, a világszerte ismert monumentális építmény eredete körül ugyanis a mai napig rengeteg a tisztázatlan kérdés.
A látványosság környéke már évtizedek óta a régészeti kutatások középpontjában áll, ám a néhány éve felfedezett 16 rejtélyes gödör kialakulásának potenciális magyarázatai hosszú időre izgalomban tartották a tudományos világot.
Mostanra azonban a kutatók egyértelmű válaszokra jutottak: a gödrök nem természetes képződmények, hanem ember alkotta struktúrák, amelyek összetettségükkel és méretükkel új megvilágításba helyezik a neolitikus társadalmak szervezettségét, írja a Popular Mechanics.
Rendkívüli mértékű precizitás
A Stonehenge-től északra található Durrington Walls már önmagában is az egyik legnagyobb őskori körülhatárolt földterület Nagy-Britanniában, több mint egy négyzetmérföldnyi kiterjedéssel.
A terület körül 2020-ban fedeztek fel 16 darab, egyenként akár 10 méter átmérőjű és közel 5 méter mély gödröt, melyek egy több mint két kilométer széles kört alkotnak. A rendkívüli méret és pontosság olyannyira szokatlannak bizonyult, hogy a kutatók kezdetben elképzelni sem tudták, hogy mindez emberi tevékenység eredménye lenne.
A több intézmény régészeiből álló kutatócsoport azonban különböző vizsgálati módszerekkel – többek között üledékelemzéssel, geokémiával és környezeti DNS-vizsgálattal – igazolta, hogy a gödröket valóban emberek ásták.
A mérések alapján mindegyik gödör i. e. 2480 körül keletkezett, nagyjából abban az időszakban, amikor maga a Durrington Walls is épült. Ez azt jelenti, hogy a gödrök egy összehangolt, rövid idő alatt végrehajtott építkezés eredményei, amelyhez jelentős erőforrásokra és szervezésre volt szükség.
Példátlan jelentőségű felfedezésről van szó
Vince Gaffney, a Bradfordi Egyetem vezető régésze kiemelte, hogy ilyen méretű és jellegű aknáknak nincs ismert előzménye az Egyesült Királyságban. A gödrök nem egyszerűen földbe vájt lyukak voltak, hanem egy nagyobb egész részét képezték, mely ezáltal a neolitikus közösségek társadalmi komplexitására is utal.
A gödrök belsejében talált egységes geokémiai mintázat arra utal, hogy a kitöltődést hosszú idő alatt, lassan lerakódó agyag–iszap rétegek hozták létre, ami megerősíti, hogy eredeti rendeltetésük után nem töltötték be újra őket, hanem hagyták, hogy a természet zárja el azokat fokozatosan.
A kutatók számára különösen lenyűgöző a lyukak egymáshoz viszonyított elhelyezkedése. A 16 gödör szinte tökéletes kört alkot több mint két kilométeres átmérővel, amihez hasonlót még ma, modern mérőeszközökkel is nehézkes lenne létrehozni.
Richard Bates, a St Andrews-i Egyetem professzora szerint a neolitikus emberek olyan szintű mértani ismereteket alkalmaztak a gödrök kialakításához, amely egyszerűen ma is csodálatra méltó.
Vallási rítusok magyarázhatják a Stonehenge titkait
A kutatók egybehangzó álláspontja szerint a gödrök valószínűleg egy szertartási határt jelöltek, amely a Durrington Walls-nál zajló rituális tevékenységekhez kapcsolódott, ez pedig párhuzamba állítható Stonehenge funkciójával, amely szintén szakrális célokat szolgált.
A feltárt rendszer nemcsak a legnagyobb ilyen típusú brit lelet, hanem egyben a legösszetettebb is, amely a korszak társadalmi és szakrális életéről árulkodik.
A vizsgálatok megmutatják, hogy mennyire hatékony lehet többféle tudományos módszer együttes alkalmazása egyetlen helyszín értelmezésében. A Durrington Walls körüli gödrök ugyanakkor új perspektívát nyitnak a Stonehenge titkainak feltárásában is, és bizonyítják, hogy az őskori ember gondolkodása jóval összetettebb és fejlettebb volt, mint azt korábban feltételezték.
Forrás: