Japán mélyíti kapcsolatait Közép-Ázsiával: csúcstalálkozó és Mirzijojev látogatása előtt – elemzés

Japán decemberben új lendületet adhat közép-ázsiai politikájának: Tokióban rendezik meg a Közép-Ázsia + Japán (C5+1) formátumú csúcstalálkozót, amelyen a térség öt államának vezetői vesznek részt. A találkozó egyértelműen jelzi, hogy Japán aktívabban kíván jelen lenni a geopolitikailag és gazdaságilag egyre fontosabb közép-ázsiai térségben, ahol az elmúlt években Oroszország, Kína és az Egyesült Államok is fokozta diplomáciai aktivitását.

C5+1 csúcstalálkozó Tokióban

A csúcstalálkozó időzítése nem véletlen. Tokió célja, hogy megerősítse politikai és gazdasági kapcsolatait az energiaforrásokban gazdag régióval, miközben hozzájárul a gazdasági biztonság növeléséhez és a fenntartható fejlődést célzó együttműködésekhez. Japán részéről mind hangsúlyosabban jelenik meg az igény arra, hogy a közép-ázsiai államokkal hosszú távú, kiegyensúlyozott partnerséget építsen ki, elkerülve a nagyhatalmi versengés nyílt formáit.

Ebben a folyamatban Üzbegisztán különösen fontos szerepet játszik. A térség legnépesebb államaként és egyik legfontosabb közlekedési és logisztikai csomópontjaként az ország kulcsszereplő a regionális együttműködésekben. Savkat Mirzijojev elnök reformpolitikája az elmúlt években megnyitotta az utat a külföldi beruházások és stratégiai partnerségek előtt, így Üzbegisztán Japán számára is kiemelt partnerként jelenik meg.

A kétoldalú kapcsolatok új szakaszát erősíti Mirzijojev elnök 2025 decemberére tervezett hivatalos japáni látogatása, amely egybeesik a Közép-Ázsia–Japán csúcstalálkozóval. A látogatás várhatóan túlmutat a protokolláris kereteken, és konkrét gazdasági, infrastrukturális és technológiai megállapodásokkal járhat. A tárgyalások középpontjában az energetika, az egészségügy, a zöldgazdaság, valamint a digitalizáció és az oktatás fejlesztése állhat, japán pénzügyi és szakmai támogatással.

Japán részéről az együttműködés pragmatikus megközelítése figyelhető meg: Tokió elsősorban modern technológiát, kedvező finanszírozást és hosszú távú fejlesztési programokat kínál, politikai feltételekhez kötött nyomásgyakorlás nélkül. Ez a modell vonzó alternatívát jelent a közép-ázsiai országok számára, amelyek igyekeznek diverzifikálni külkapcsolataikat.

A Közép-Ázsia–Japán párbeszéd az elmúlt két évtizedben fokozatosan intézményesült, és mára stabil fórumot biztosít a regionális kérdések megvitatására. A tokiói csúcstalálkozó célja, hogy ezt a formátumot gyakorlati tartalommal töltse meg, különös tekintettel az infrastruktúra-fejlesztésre, a közlekedési folyosókra és az energiahatékonyságra. Japán fejlesztési intézményei már eddig is aktív szerepet játszottak a térség modernizációjában, ezt a szerepet pedig a jövőben tovább kívánják erősíteni.

Japán és Üzbegisztán kapcsolata a múltban

Japán és Üzbegisztán kapcsolata az elmúlt években kifejezetten dinamikusan, „stratégiai partnerség” irányába fejlődött, elsősorban gazdasági‑beruházási és politikai párbeszéd terén.​

A két ország 1992 óta áll diplomáciai kapcsolatban, az elmúlt időszakban pedig rendszeressé váltak a magas szintű találkozók és konzultációk. 2025 augusztusában tartották az első japán–üzbég külügyminiszteri stratégiai párbeszédet Taskentben, ami intézményesítette a politikai egyeztetést és megerősítette Üzbegisztán szerepét Japán közép‑ázsiai politikájában.​

Japán az elmúlt évtizedben az üzbég ipari és energetikai infrastruktúra modernizálásának egyik fontos partnere lett, többmilliárd dolláros fejlesztési és hitelprogramokkal. 2024 január–május között a kétoldalú kereskedelmi forgalom 188,2 millió dollár volt, ami több mint másfélszeres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, emellett több tucat japán–üzbég vegyesvállalat működik Üzbegisztánban.​

A kapcsolat nemcsak gazdasági: működnek közös oktatási programok, például a taskenti „Digitális Egyetem” japán támogatással, és erősödnek a tudományos, kulturális csereprogramok is. A két ország kölcsönösen fontosnak tartja a humán kapcsolatok, az oktatás és turizmus fejlesztését, ami hosszú távon stabilizálja a politikai‑gazdasági együttműködést.​

Végszó

Mindezek fényében Mirzijojev elnök közelgő japáni látogatása és a C5+1 csúcstalálkozó egyaránt azt mutatja, hogy Japán hosszú távon számol Üzbegisztánnal és a közép-ázsiai régióval. A partnerség elmélyítése nemcsak a kétoldalú kapcsolatok erősítését szolgálja, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy Közép-Ázsia kiegyensúlyozottabb szereplővé váljon a globális geopolitikai térben.

Ez is érdekes lehet:

Turizmus a Selyemúton: Üzbegisztán 2025-ös nemzetközi turisztikai kiállításán jártunk – fotók

Forrás: