Olajháború a Karib-térségben: így foglalták le az amerikaiak a venezuelai tankert – videó
A Venezuela és az Egyesült Államok közötti konfliktus 2025 végére nyílt eszkalációba fordult. Az egymást követő tanker lefoglalások már nemcsak diplomáciai, hanem katonai konfrontációval is fenyegetnek.
Második tanker egy hónapon belül: amerikai akció nemzetközi vizeken
Az Egyesült Államok másodszor is lefoglalt egy Venezuelából kifutott olajszállító hajót decemberben – erősítette meg az amerikai Belbiztonsági Minisztérium. A műveletet az United States Coast Guard hajtotta végre nemzetközi vizeken, egy speciális taktikai egység bevonásával.
A lefoglalt hajó a Centuries nevet viseli, panamai zászló alatt közlekedett, és a rendelkezésre álló nyilvántartások szerint az elmúlt években görög és libériai lobogó alatt is hajózott. Fontos részlet, hogy a hajó nem szerepel az amerikai pénzügyminisztérium hivatalos szankciós listáján. Ennek ellenére az amerikai fél szerint az akció jogszerű volt, mivel „szankcionált venezuelai olaj illegális mozgatásáról” van szó.
A Reuters a PDVSA venezuelai állami olajtársaság belső dokumentumaira hivatkozva közölte, hogy a Centuries mintegy 1,8 millió hordó venezuelai Merey nyersolajat szállított Kínába.
Elemzők szerint Kína a venezuelai nyersolaj legnagyobb vásárlója, amely a venezuelai import nagyjából 4%-át teszi ki, és a decemberi szállítások átlagosan több mint 600 000 hordó/nap fognak meghaladni.
A Reuters szerint egyelőre az olajpiac jól ellátott, és több millió hordó olaj van a Kína partjainál lévő tankereken, amelyek kirakodásra várnak. Ha az embargó még egy ideig érvényben marad, akkor a napi közel egymillió hordónyi nyersolajkínálat kiesése valószínűleg magasabbra fogja nyomni az olajárakat.
Kristi Noem, a belbiztonsági miniszter egy videót is közzétett az X-en: a felvételen amerikai helikopterek szállnak le a tanker fedélzetére a hajnali órákban. Noem szerint az Egyesült Államok „folytatni fogja a szankcionált olaj illegális kereskedelmének felszámolását, amely a régióban a drogszállítást és a terrorizmust finanszírozza”.
In a pre-dawn action early this morning on Dec. 20, the US Coast Guard with the support of the Department of War apprehended an oil tanker that was last docked in Venezuela.
— Secretary Kristi Noem (@Sec_Noem) December 20, 2025
The United States will continue to pursue the illicit movement of sanctioned oil that is used to fund… pic.twitter.com/nSZ4mi6axc
Caracas válasza: „lopás és emberrablás”
A venezuelai kormány azonnal reagált, és „lopásnak és emberrablásnak” minősítette az akciót. A hivatalos közlemény szerint az Egyesült Államok „nyíltan megsérti a nemzetközi jogot”, és Venezuela panaszt tesz az United Nations Security Council és más multilaterális fórumok előtt, írja a BBC.
Maduro elnök régóta azzal vádolja Washingtont, hogy valójában Venezuela természeti erőforrásait – mindenekelőtt az olajat – akarja megszerezni, miközben a „drogellenes háború” csak politikai fedősztori.
Katonai nyomásgyakorlás és halálos csapások
A tanker lefoglalása nem elszigetelt eset. Az elmúlt hetekben az USA jelentősen növelte katonai jelenlétét a Karib-térségben, és több alkalommal hajtott végre csapásokat olyan hajók ellen, amelyeket venezuelai drogcsempészethez kötöttek. Ezekben az akciókban mintegy 100 ember vesztette életét, noha az amerikai hadsereg eddig nem mutatott be nyilvános bizonyítékot arra, hogy az érintett hajók valóban kábítószert szállítottak volna. Emiatt az amerikai Kongresszuson belül is egyre erősebb a kritikák hangja.
Washington szerint Maduro egy „Cartel de los Soles” nevű, terrorista szervezetként kezelt hálózat élén áll, amely az „ellopott olajból” finanszírozza a drogszállítást, az emberkereskedelmet és az erőszakos bűncselekményeket. Ezt Caracas határozottan tagadja.
Olaj, szankciók és geopolitika
Venezuela gazdasága rendkívül függ az olajexporttól: az állami költségvetés finanszírozása döntően ebből származik. Az USA ezt a sebezhetőséget használja ki. Trump visszavonta a korábbi, Biden-korszakbeli olajengedélyeket, másodlagos vámokat vetett ki azokra az országokra, amelyek venezuelai olajat vásárolnak, és tengeri blokádot hirdetett a szankcionált tankerek ellen.
Maduro közben békeüzeneteket küld Washingtonnak – „nincs több igazságtalan háború” –, miközben országos hadgyakorlatokat rendel el, erődítményeket építtet, és inváziós forgatókönyvekre készül.
Maduro rezsim és emigráció
Venezuela és az Egyesült Államok kapcsolatai 2025 decemberében a katonai konfrontáció határára jutottak, miközben Nicolás Maduro 12 éves uralma alatt a lakosság közel harmada elhagyta az országot.
Maduro 2013-as hatalomra kerülése óta gazdasági összeomlás, hiperinfláció és élelmiszerhiány miatt több mint 7 millió venezuelai menekült el, ami a világ legnagyobb menekültválságainak egyike. Az UNHCR adatai szerint ez a szám 2025 végére közel 8 millióra nőtt, főként Kolumbiába, Peruba és az USA-ba emigráltak.
Ez azt jelenti, hogy az ország csaknem harmada elmenekült, akiknek a többsége képzett középosztálybeli, és a rezsim korrupciója és elnyomása miatt hagyta el az országot.
Konklúzió: veszélyes spirál
A második tanker lefoglalása egyértelmű jele annak, hogy a Venezuela és az Egyesült Államok közötti konfliktus új, veszélyes szintre lépett. Az olaj körüli gazdasági háború katonai dimenziót kapott, amely nemcsak a régió stabilitását, hanem a globális energiapiacokat is megrázza. A kérdés már nem az, hogy fennmarad-e a feszültség, hanem az, hogy sikerül-e elkerülni egy nyílt fegyveres összecsapást a Karib-térségben.
Még több hír: Egyesült Államok
Ez is érdekes lehet:
Forrás: