Miközben Magyarország nagy részén egyre inkább elérhetetlenné válik a saját ingatlan megvásárlása, létezik egy utca, ahol a lakásárak szinte egy másik korszakot idéznek. A Békés vármegyei Kevermes Szabadság utcája 2025-ben hivatalosan is az ország legolcsóbb lakóutcája lett: itt az átlagos négyzetméterár mindössze 13 ezer forint, vagyis egy komplett ház akár 1–2 millió forintért is gazdát cserélhet.
Több százszoros különbség az árakban
Az ingatlan.com összeállítása szerint az országon belül 514-szeres különbség van a legdrágább és a legolcsóbb közterületek árai között. Míg Budapesten, az V. kerületi Bárczy István utcában idén 6,7 millió forintos négyzetméteráron keltek el a luxuslakások, addig egyetlen kevermesi négyzetméter árából alig négy dobókockányi területet kapnánk a főváros szívében.
A statisztikák szerint a legolcsóbb utcák szinte kivétel nélkül kisebb vidéki településeken találhatók, ahol a lakáspiaci kereslet gyenge, a népesség fogy, és kevés a munkalehetőség. Kevermes azonban minden eddigi „rekordert” alulmúlt: még a korábban legolcsónak számító Kiskunlacházánál és a somogyi Nágocsnál is kedvezőbb árakat produkált.
Egy utca, amely szinte szellemfalura emlékeztet
A Blikk meglátogatta az ország legolcsóbb települését. A Szabadság utca Kevermes szélén húzódik, hosszú, és nagyrészt rossz állapotú, régi parasztházak sorakoznak rajta. Több épület már lakhatatlan, dülöngélő viskók és teljesen összeomlott romok is akadnak, a látvány sokak szerint inkább egy elhagyatott falura emlékeztet, mintsem élő lakókörnyezetre.
A település lakossága az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent, ma már csak töredéke a korábbinak. A Szabadság utcában főként idősek élnek, a fiatalok nagy része elköltözött.
Külföldiek is felfigyeltek az olcsó házakra
Mindezek ellenére akadnak, akik fantáziát látnak a faluban. Tavaly kisebb szenzációt keltett, hogy egy német férfi vásárolt házat az utcában. Lassan, de folyamatosan újítja fel az épületet: már kicserélte az ablakokat és az ajtókat is.
– Korábban az ilyen házak 700–800 ezer forintot értek errefelé, ezért is lepett meg mindenkit, hogy valaki 2 milliót adott érte – mesélte a Blikknek szomszédban élő Bodóné Éva.
Nem ő az egyetlen külföldi érdeklődő: a helyiek szerint román vásárlók is egyre gyakrabban jelennek meg a faluban. Van, aki csak befektetésként újítja fel az ingatlant, mások viszont be is költöznek.
„Régen minden házban laktak”
A változás fájdalmasan érinti az itt élőket. A 80 éves Józsi bácsi egész életét Kevermesen töltötte.
– Régen minden házban laktak, mára alig maradtunk. A fiatalok elmennek, nincs téesz, nincs munka – mondja, hozzátéve, hogy sokan csak Békéscsabán találnának állást, az ingázás azonban hosszadalmas.
Hasonlóan látja a helyzetet Lakatos Norbert és felesége, Kitti is. A háromgyermekes édesanya szerint még közmunkát is nehéz találni, a napi ingázás pedig gyerekek mellett szinte megoldhatatlan.
Van munka – állítja a polgármester
Lantos Zoltán polgármester árnyaltabban látja a helyzetet. Szerinte nem igaz, hogy nincs munkalehetőség a településen.
– Egy helyi agrárcég több mint száz embert foglalkoztat, az idénymunka akár 10–11 hónapig is tart. Az önkormányzat pékségébe pedig alig találunk péket – mondta.
A polgármester ugyanakkor azt is hangsúlyozta: lakható házat már nem nagyon lehet 1 millió forint alatt venni, az ennél olcsóbb ingatlanok jellemzően bontásra ítélt romok. Ezek felszámolására az önkormányzat külön programot indított, a megüresedő telkeket pedig termőföldként hasznosítják.
Megoldás lehet a beköltözés?
Lantos Zoltán szerint a külföldről és más településekről érkező új lakók hosszabb távon stabilizálhatják Kevermes jövőjét, és akár az ingatlanárak lassú emelkedését is elindíthatják.
Addig azonban a Szabadság utca marad az ország legolcsóbb lakóutcája: egy hely, ahol a házárak egy letűnt Magyarországot idéznek, és ahol néhány millió forintért nemcsak ingatlant, hanem egy teljesen más életformát is kínálnak.
Forrás: