Külföldi fegyverek – egy véget nem érő háború üzemanyaga Szudánban
Az Európai Unió hetek óta vizsgál egy, 2024-ben több Afrikai Unióhoz tartozó szerv által benyújtott javaslatot egy, a civilek védelmét szolgáló erő létrehozására Szudánban, különösen a dárfúri térségben – erősítette meg az Africa Intelligence platform.
A kezdeményezés egy időben indult az Európai Unió humanitárius légi hídjával Szudán felé, miközben a nemzetközi segélyszervezetek egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek a civilek elérésében. A helyzetet súlyosbítják a harcok kiújulásától és kiterjedésétől való növekvő félelmek, különösen azoknak a jelentéseknek a fényében, amelyek fegyverszállítmányok érkezéséről számolnak be Port Szudánba.
A regionális országokból a Port Szudán repülőterére irányuló fegyverszállításokról szóló beszámolókat Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozatai is megerősítették. Rubio szerint „vannak országok, amelyek fegyvereket szállítanak a harcoló feleknek, beleértve a fegyverszállítmányokat is”. Mindez annak veszélyét hordozza, hogy a harcok új területekre terjednek át, és aláássák az Egyesült Államok újévi feszültségcsökkentési erőfeszítéseit.
Gyorsuló fegyverkezés
A szudáni polgárháború borzalmai folyamatosan súlyosbodnak, elképzelhetetlen emberi áldozatokkal. Miután az „Alapítás” Szövetség erői átvették az ellenőrzést El-Fásir és Babánúsza városai, valamint a stratégiai jelentőségű Heglig olajmező felett, a jelentések szerint több regionális országból – köztük Törökországból – növekedett a Port Szudánba érkező teherszállító repülések száma. Ezek feltehetően fegyvereket szállítanak, felgyorsítva a katonai utánpótlást a Port Szudán hadserege és szövetségesei védelmi és támadó képességeinek erősítésére, ami újabb harcok kitörését vetíti előre.
Az Ikad csapatának légi navigációs adatokon alapuló megfigyelése szerint a Port Szudán Nemzetközi Repülőtérre az utóbbi időben szokatlan mértékben nőtt az Isztambulból érkező teherszállító repülőgépek száma, ami túlmutat a megszokott forgalmon.
A repülőtéri nyilvántartások és a rakományforgalom elemzése – Abdel Fattáh al-Burhán vezette hadsereg ellenőrzése alatt – azt mutatja, hogy december 1. és 17. között legalább 16 teherszállító járat érkezett, elsősorban Isztambulból. A forgalomban túlsúlyban voltak a Boeing 737F gépek, amelyeket Airbus A320-asok és az orosz Il–76-osok követtek.
Megfigyelők szerint e török járatok jellege túlmutat a szokásos kereskedelmi szállítmányozáson, és katonai eszközök vagy logisztikai utánpótlás szállításával függhet össze. Az Ikad decemberi adatai szerint a járatok száma hirtelen ugrott meg: az első héten négy, december 8–16. között viszont már tizenkettő volt – vagyis háromszoros növekedés, fokozatosság nélkül.
Az African Defense Forum (ADF) védelmi magazin márciusban közzétett jelentése szerint Törökországból Bayraktar TB2 típusú drónokat szállítottak Port Szudánba rakétákkal együtt, amelyeket később civil területek elleni csapásokban vetettek be.
Egy friss elemzésben a Drone Wars kutató- és érdekvédelmi szervezet úgy fogalmazott: „Szudánban továbbra is ártatlan civilek otthonai, életei és közösségei pusztulnak el az ilyen, válogatás nélkül használt fegyverek miatt.”
A Human Rights Watch júniusban szintén megerősítette, hogy a Port Szudán erői nagy számú civilt öltek meg olyan támadásokban, amelyek során irányítatlan légibombákat dobtak lakó- és kereskedelmi negyedekre a dél-dárfúri Nyálában, február elején. A szervezet szerint ezek a támadások „válogatás nélküliek voltak, mivel az alkalmazott bombák széles hatásúak és korlátozott pontosságúak, így többnyire nem irányíthatók konkrét katonai célpontokra lakott területeken. A szándékos vagy felelőtlen válogatás nélküli támadások háborús bűncselekménynek minősülnek.”
A Human Rights Watch felszólította a Port Szudán erőit az ilyen támadások azonnali beszüntetésére, és arra kérte a többi országot, hogy szankcionálják a Port Szudánhoz hű légierő vezetését. Az Európai Unió ezt követően meg is újította az érintett erők elleni szankciókat.
A The Washington Post korábban arról számolt be, hogy Törökország 2023 vége óta több mint 120 millió dollár értékben adott el drónokat a szudáni hadseregnek, köztük nyolc Bayraktar gépet és több száz robbanófejet, amelyek iráni Mohajer–6 típusú drónokhoz csatlakoztak.
A külföldi fegyverek beáramlása nem korlátozódik Törökországra és Iránra. Az Al-Rakouba lap augusztusi jelentése szerint a Port Szudán hadseregéhez tartozó Hadipari Hatóság több mint 1,5 milliárd dollár értékű fegyverüzletet kötött a pakisztáni hadsereggel, miközben Szudánban tovább fokozódik a katonai eszkaláció, és nincs jele annak, hogy a hadsereg vezetése tárgyalásokra készülne a háború lezárása érdekében.
Az Al-Rakouba a Pro Pakistan portálra hivatkozva közölte, hogy az üzlet tíz K-8 Karakorum kiképző és könnyű támadó repülőgépet, 20 Shahpar–22 drónt, 150 YIHA-III típusú – török–pakisztáni gyártású – drónt, 50 MR-10K drónt és további 50 Ababeel–5 drónt tartalmaz.
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy az üzlet finanszírozását egy harmadik fél is támogathatja, utalva Törökország lehetséges szerepére, miközben a Port Szudán hadseregének vezetése regionális szövetségeit erősíti a növekvő nyugati nyomás és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók közepette.
„Etnikai tisztogatás”
Az elmúlt napokban egy nagyszabású nemzetközi oknyomozó vizsgálat – amelyet a CNN végzett a Lighthouse Reports közreműködésével – dokumentált tényeket tárt fel a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséről a Port Szudán hadseregének hadműveletei során. A vizsgálat szerint ezek az események 2025 elején történtek, amikor a hadsereg visszaszerezte az ellenőrzést Wad Medani városa és az ország középső részén fekvő Al-Dzsazíra állam felett.
A nemzetközi humanitárius jog a konfliktus mindkét felét kötelezi „a civilek és harcosok közötti megkülönböztetés, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartására”. A dokumentált tények azonban „súlyos kudarcot” jeleznek e kötelezettségek betartásában.
A közös jelentés szerint a történteket nehéz „elszigetelt jogsértéseknek” minősíteni, mivel „a bizonyítékok egy szisztematikus mintázatra utalnak, amely háborús bűncselekményekhez, sőt akár emberiesség elleni bűncselekményekhez is sorolható”. Az ENSZ független szudáni tényfeltáró missziójának egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy ezek a cselekmények akár célzott megsemmisítésnek és etnikai tisztogatásnak is minősülhetnek.
A jelentés bizonyítékai szerint „a hadsereg és hozzá kötődő félkatonai csoportok által végrehajtott műveletek etnikai erőszakkal, tömeges civilgyilkosságokkal, valamint holttestek csatornákba és tömegsírokba dobásával jártak”. A holttesteket az Al-Dzsazíra projekt néven ismert csatornákban és árkokban találták meg a Kék-Nílus államban.
A CNN által megvizsgált videófelvételeken a hadsereg fegyveresei rendszeresen „együttműködőként” bélyegzik meg célpontjaikat az „Alapítás” Szövetséggel kapcsolatban. Joy Ngozi Ezeilo, az ENSZ független tényfeltáró missziójának tagja ezt a kifejezést „megalapozatlan vádnak” nevezte, amelyet etnikai indíttatású támadások igazolására használnak civilek ellen.
Forrás:
Forrás: