Szakértői elemzés: mit üzent Üzbegisztán elnöke a gazdaságról és a fejlődésről?
Az Üzbegisztán Oliy Majlisához és népéhez intézett elnöki beszéd fő üzeneteit, valamint a belföldi és nemzetközi közönségnek szóló jelzéseket Akramjon Ne’matov, az ISRS első igazgatóhelyettese emelte ki a Dunyo Hírügynökség tudósítójának adott interjújában.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az elnöki beszéd elsődleges fókuszában az ország társadalmi-gazdasági fejlődése, az állampolgárok jólétének javítása és a nemzetgazdaság versenyképességének erősítése állt. Véleménye szerint Üzbegisztán elnöke világosan rámutatott: ma a gazdaság teljesítménye, a fejlődés fenntarthatósága és a növekedés minősége határozza meg Üzbegisztán lehetőségeit mind belföldön, mind a külkapcsolatokban.
Akramjon Ne’matov kiemelte, hogy a kihívásokkal teli és széttagolt globális környezet ellenére Üzbegisztán gazdasága továbbra is stabil növekedést mutat. Az ország történetében először a GDP meghaladta a 145 milliárd dollárt, miközben mindössze kilenc évvel ezelőtt a 100 milliárd dolláros szint elérése még ambiciózus célkitűzésnek számított. A globális ellátási láncok zavarai ellenére az export 23 százalékkal, 33,4 milliárd dollárra nőtt; a villamosenergia-termelés 2025-ben elérte a 85 milliárd kilowattórát; a devizatartalékok meghaladták a 60 milliárd dollárt. Az idei évben több mint 43,1 milliárd dollárnyi beruházás érkezett a nemzetgazdaságba, ami a beruházások GDP-hez viszonyított arányát 31,9 százalékra emelte – ez az ország növekvő befektetési vonzerejének egyértelmű jele.
Ebben az összefüggésben – jegyezte meg a szakértő – a magas gazdasági növekedési ütem fenntartása továbbra is abszolút prioritás. Különösen jelentős azonban az a szemléletváltás, amely a mennyiségi bővülésről a technológiai és innovációalapú fejlődési modell felé történik. Ez a tudás- és technológiaalapú gazdaság kiépítését, az ipar modernizációját, a digitális gazdaság fejlesztését, a tudományos kutatás előmozdítását és a technológiatranszfer ösztönzését jelenti. Ahogyan Akramjon Ne’matov hangsúlyozta: „Az innovatív gazdaság biztosítja a hosszú távú versenyképességet, és csökkenti a nyersanyagoktól való függőséget, ami globális instabilitás idején különösen fontos.”
Az elnök által kiemelt további stratégiai prioritás a belső kereslet ösztönzése. A szakértő szerint a belső piac fejlesztése a fenntartható növekedés egyik kulcsmozgatórugója, amely magában foglalja a háztartások jövedelmének növelését, a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a pénzügyi eszközökhöz való szélesebb körű hozzáférést. A belső kereslet stabil fejlődési forrást biztosít, és hozzájárul a gazdaság külső sokkokkal szembeni védelméhez.
Akramjon Ne’matov szerint kiemelt figyelem irányult a munkaerő-fejlesztésre és egy új munkaerőpiaci struktúra kialakítására is. Az elnök célként jelölte meg a szakképzés modernizációját, az új kompetenciák fejlesztését, valamint egy rugalmas, alkalmazkodó munkaerőpiac létrehozását, amely képes megfelelni a modern gazdaság igényeinek. Hangsúlyozta: a munkaerőpiac és a szakmai fejlődés határozza meg az emberi tőke minőségét – a 21. század legfontosabb erőforrását.
Ezzel párhuzamosan jelentős hangsúlyt kapott az ökológiai egyensúly megteremtése, a „zöld energia” fejlesztése és a vízkészletek ésszerű felhasználása. A fenntartható fejlődésre való átállás, a megújuló energiaforrások alkalmazása, az energia- és vízhatékonyság javítása, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai célként jelenik meg. Akramjon Ne’matov hangsúlyozta: az ökológia és a zöldenergia ma már a nemzetbiztonság és a fenntartható fejlődés kulcstényezői.
Az elnök kiemelt prioritásai közé tartozik továbbá a modern államigazgatás és az igazságos igazságszolgáltatási rendszer kialakítása. Ennek középpontjában a közigazgatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése, a jogállamiság erősítése, a közszolgáltatások digitalizálása és az igazságügyi reform áll. A szakértő rámutatott: a hatékony kormányzás és a tisztességes igazságszolgáltatás bizalmat épít, növeli a befektetési vonzerőt és hosszú távú stabilitást teremt.
Összességében – tette hozzá – ezek a prioritások Üzbegisztán elmozdulását jelzik a mennyiségi növekedésről egy minőségi, hosszú távú eredményekre összpontosító modernizációs modell felé.
E stratégiai irányok alapján Üzbegisztán kulcsfontosságú együttműködési prioritásokat alakít ki nemzetközi partnereivel, a magas minőségű együttműködés elmélyítése érdekében.
Az első prioritás a technológiai és ipari partnerség. Ez magában foglalja a magas hozzáadott értékű közös termelés létrehozását, a fejlett technológiák lokalizációját, valamint a közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósítását. A stratégiai cél a puszta technológiaátvétel meghaladása, és az innovációk közös megalkotása és gyakorlati alkalmazása.
A második prioritás az emberi tőke fejlesztése. Ez közös képzési és átképzési programokat, az egyetemek, kutatóközpontok és az ipar közötti tartós együttműködést, valamint a modern gazdaság által megkövetelt új kompetenciák kialakítását foglalja magában. A cél a reformok fenntarthatóságának biztosítása és a munkaerő minőségének javítása.
A harmadik prioritás a zöldenergia és az erőforrás-hatékonyság. A hangsúly a megújuló energia, a víztakarékos technológiák és a környezetileg fenntartható megoldások terén megvalósuló közös kezdeményezéseken van. Ezeket az erőfeszítéseket az ökológiai kockázatok csökkentésének és a gazdaság hosszú távú ellenálló képességének kulcseszközeiként értékelik.
A negyedik prioritás az infrastruktúra és a többszintű összekapcsoltság fejlesztése. A közlekedési, logisztikai és digitális infrastruktúra fejlesztése nemcsak Üzbegisztán regionális és globális ellátási láncokba való mélyebb integrációját szolgálja, hanem az ország régiói közötti belső összeköttetések erősítését, a területi egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a piacokhoz, szolgáltatásokhoz és gazdasági lehetőségekhez való jobb hozzáférést is. Ezek az intézkedések együttesen erősítik Üzbegisztán szerepét stabil regionális együttműködési és tranzitközpontként.
Az ötödik prioritás az intézményi fejlődés és a közigazgatás minősége. Ide tartozik az átlátható és hatékony kormányzás elveinek előmozdítása, a független és igazságos igazságszolgáltatási rendszer kialakítása, a közszolgálat hatékonyságának és szakmaiságának növelése, valamint a közszolgáltatások digitalizációjával kapcsolatos tapasztalatcsere. Ezek az intézkedések kiszámítható intézményi környezetet teremtenek, erősítik a befektetők és partnerek bizalmát, és szilárd alapot biztosítanak a fenntartható, hosszú távú nemzetközi együttműködéshez.
Zárásként Akramjon Ne’matov hangsúlyozta: Üzbegisztán stratégiai prioritásként tekint a külföldi partnerekkel való együttműködésre. Az ország célja, hogy a széles körű, de jórészt mennyiségi kapcsolatoktól a magas minőségű partnerségek felé mozduljon el, amelyek a technológiára, az emberi tőkére és a fenntartható növekedésre épülnek, összhangban minden érintett fél hosszú távú érdekeivel.
Forrás: Dunyo Hírügynökség/Elnöki honlap
Ez is érdekes lehet: Japán mélyíti kapcsolatait Közép-Ázsiával: csúcstalálkozó és Mirzijojev látogatása előtt – elemzés
Forrás: