A labirintusok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberi kultúrában, ám időről időre olyan felfedezésekre kerül sor, melyek újraértelmezik jelentőségüket. Egy nemrég azonosított, rendkívüli méretű indiai kőlabirintus például nemcsak az ókori építészetről, hanem Délkelet-Ázsia évezredekkel ezelőtti kulturális és gazdasági kapcsolatairól is új információkkal szolgálhat.
A labirintusok a történelem legösszetettebb, s kétségkívül legrejtélyesebb építményei közé tartoznak. Számos legenda kering a történetükről, ám megjelenésük nem köthető egyetlen civilizációhoz vagy korszakhoz, különböző földrajzi térségekben és történelmi időszakokban is felbukkannak. Indiában egy két évezreddel ezelőtt épült kőlabirintusra bukkant egy csoport természetvédő, mely több szempontból is mérföldkőnek számító felfedezés, írja az Archaeology News.
Az indiai kőlabirintus rendkívülisége
A Maharashtra állambeli Szolápur körzetében található, Boramani grasslands területén felfedezett indiai kőlabirintus jelenleg a legnagyobb ismert kör alakú labirintus a térségben. Körülbelül 15×15 méteres alapterületével és 15 koncentrikus kőkörével messze meghaladja a korábban ismert hasonló építményeket, amelyek legfeljebb 11 körből álltak.
A labirintus apró, gondosan elhelyezett kőtömbökből épül fel, amelyek szinte matematikai pontossággal vezetik a látogatót egyre beljebb, egészen a központi spirálig, mindez pedig nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem tudatos tervezésről is árulkodik.
Érdekesség, hogy a lelőhelyet nem régészeti ásatás során, hanem természetvédők fedezték fel egy terepmunka során, amikor a környék ritka állatvilágát – például a nagy indiai túzokot és az indiai farkast – monitorozták. A kőalakzat különlegessége ugyanakkor hamar felkeltette a szakemberek figyelmét, és ezzel kezdetét vette az indiai kőlabirintus tudományos vizsgálata.
Kereskedelmi és kulturális kapcsolatok
Az első elemzések alapján az indiai kőlabirintus mintegy 2000 éves, megépítése pedig a Szátaváhana-dinasztia időszakára tehető. Ezt az érát az indiai történelem kereskedelmi szempontból legpezsgőbb időszakaként tartják számon, amikor a Dekkán-fennsík aktív kapcsolatban állt az Arab-tenger mentén működő római kereskedelmi hálózatokkal. Történeti forrásokból tudjuk, hogy ebben az időszakban fűszerek, selyem és indigó cseréltek gazdát aranyért, borért és luxuscikkekért.
Több mint régi épület
A kutatók szerint az indiai kőlabirintus nem elszigetelt jelenség: kisebb, hasonló struktúrákat találtak más régiókban is, éppen a régi kereskedelmi utak mentén, a labirintus formája így különösen izgalmas kulturális párhuzamokat mutat. Miközben emlékeztet a mediterrán térség klasszikus labirintusaira – például a római kori érméken ábrázolt mintákra –, központi spirálja az indiai csakravyúha motívumát idézi, mely egyszerre hadászati és kozmikus szimbólum.
A kőgyűrűk között felhalmozódott vastag talajréteg ráadásul arra utal, hogy az indiai kőlabirintus évszázadokon át érintetlen maradt, megőrizve eredeti formáját és jelentését.
A felfedezés új kérdéseket vet fel: vajon rituális tér volt, útjelző a kereskedők számára, vagy a közösségi emlékezet egy kőbe vésett formája? Bár a válaszok még váratnak magukra, egy dolog biztos: az indiai kőlabirintus nemcsak India múltjáról mesél, hanem az ókori világ globális összekapcsoltságáról is.
Ez is érdekes lehet:
- Feltárulhatnak a híres maja piramis eddig rejtett kamrái Mexikóban
- Tudományos mérföldkő: a világ első kelta nyelvi szótárán dolgoznak walesi nyelvészek
Forrás: