Ma van a határidő: 400 milliárd forintnyi EU-s pénzt bukhat el végleg Magyarország
Az év utolsó napjaiban ismét hatalmas összegű uniós támogatás forog kockán. Ma, december 31-én lejár egy kritikus határidő, ami miatt több mint egymilliárd euró (körülbelül 400 milliárd forint) kohéziós alapból származó fejlesztési pénzt végleg elveszíthet Magyarország. Ez már a második hasonló veszteség: tavaly év végén ugyancsak 1,04 milliárd euró tűnt el hasonló okokból.
A probléma gyökere a 2022 végén bevezetett EU-s feltételességi eljárás, amit a magyar kormány korrupciós kockázatok és jogállamisági hiányosságok miatt kapott. Az Európai Bizottság 6,3 milliárd eurónyi kohéziós pénzt fagyasztott be három operatív programban, a szegényebb régiók felzárkóztatására szánt források 55 százalékát – írja a Telex. Ezeket csak akkor oldanák fel, ha Magyarország megváltoztatná a korrupcióellenes törvényeket, növelné az átláthatóságot, és teljesítené a 17 pontos feltételcsomagot, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyében.
Az EU költségvetési szabályai kegyetlenek: az “N+2” szabály szerint az adott évre költségvetését két évvel későbbig le kell hívni. A 2023-as kohéziós forrásokat tehát most, 2025 decemberének végéig lehetett volna igényelni, de a felfüggesztés miatt ez nem történt meg. Így ez az 1,08 milliárd euró visszakerül az EU központi költségvetésébe, és semmilyen későbbi lépéssel sem hívható vissza – írja a Népszava.
A kormányzati oldalon más a narratíva. Bóka János EU-ügyi miniszter szerint nem forrásvesztésről van szó, hanem “politikai döntésekről”, mert minden feltételt teljesítettek. Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója pedig azt mondta: “Az ember a telefonját vagy zsebkendőjét veszíti el, uniós forrást nem”. Pedig az ATV legfrissebb videójában kiemelik: ketyeg az óra, december 31-én tényleg elúszhat ez a gigászi összeg.
Még nagyobb veszteség fenyeget 2026-ban. A helyreállítási alapból (RRF) járó 10,4 milliárd euróból származó pénzeket 2026 augusztusáig kell lehívni, de ehhez is ugyanazokat a “szupermérföldköveket” kell elérni. Sőt, az 1 milliárd eurós előleget is vissza kell fizetni, ha nem teljesülnek az elvárások. A kormány átcsoportosításokkal próbálkozik, de Navracsics Tibor miniszter tavaly januárban még “megrekedt tárgyalásokról” beszélt. Közben a kekvák botrányai (pl. a kecskeméti Neumann János Egyetem ügye) tovább bonyolítják a helyzetet, ahol az ÁSZ szerint jelentős károk keletkeztek.
Ez a veszteség nemcsak számokban mérhető: kevesebb útépítés, kevesebb támogatás kkv-knak, kevesebb fejlesztés vidéken, ami érinti a turizmust, a régiókat és a mindennapi életet is. Vajon teljesülnek a feltételek 2026-ra, vagy további százmilliárdok tűnnek majd el? A mai határidő mindenesetre jelzi, hogy az idő rohan.
Forrás: