Hogyan formálódik újra a politikai és katonai színtér Szudánban és Jemenben?
A Közel-Keleten működő politikai iszlamista csoportok – élükön a Muszlim Testvériséggel – újraszámolják stratégiájukat a Szudánban és Jemenben zajló, elhúzódó harcok árnyékában. Tájékozott források szerint a Muszlim Testvériség „nemzetközi szervezetének” vezetői ma, szombaton Isztambulban tartanak találkozót, amelyen jelen vannak a szervezet ágainak képviselői Katarból, Egyiptomból, Jemenből, Szudánból, Libanonból, Jordániából, Algériából, Tunéziából, Líbiából, Irakból, az Egyesült Arab Emírségekből és Szomáliából, valamint a londoni nemzetközi iroda delegációja is.
A Testvériség vezetőinek találkozója különösen érzékeny időszakban zajlik, amikor a szervezet újabb visszaesést és kihívásokat érzékel két újabb közel-keleti fronton – Szudánban és Jemenben. Szudánban a figyelem a Port-Szudánban kialakuló erőviszonyokra és a Abd al-Fattáh al-Burhán hadseregparancsnokhoz kötődő szövetségek körüli vitákra irányul, amelyeket a szudáni hadsereg tagad. Jemenben eközben a Déli Átmeneti Tanács (STC) megszilárdította ellenőrzését a déli kormányzóságok felett – mindenekelőtt Hadramaut tartományban –, ami a politikai és katonai térkép újrarendeződését vetíti előre mindkét országban.
Szudán tragédiája
Szudán tragikus helyzetben van: a számok nyelvén ez a világ egyik legsúlyosabb válsága a halálos áldozatok, az éhezés és a kitelepítések tekintetében. A háború 2023 áprilisi kitörése és 2025 decembere között a halottak száma a becslések szerint közel 150 ezer, miközben a pontos adatokat nehéz megállapítani a médiablokád és az egészségügyi infrastruktúra összeomlása miatt.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) 2025 első felében mintegy négyezer civil haláláról számolt be, köztük 191 gyermekről. A leginkább érintett térségek Észak-Dárfúr, majd Kordofán, aztán Kartúm állam voltak. A háború kitörése óta Szudán a világ legnagyobb belső menekült- és menekültválságát éli: a belső menekültek száma 12 millió, a szomszédos országokba menekülteké több mint 4 millió, miközben mintegy 26 millió ember szembesül súlyos élelmezési bizonytalansággal.
Ammár Sziddík Szaíd, szudáni politikai elemző úgy fogalmaz: a Muszlim Testvériség szudáni ága „hasonló helyzetben találta magát, mint a Hamász Gázában”, mert szerinte „ők adták le az első lövést egy olyan háborúban, amely szétzúzta a szudáni tartományokat, szétszakította a társadalmi szövetet, és a hatalom álmát náluk drágábbá tette, mint maga az ország sorsa”.
A szaídi elemzés – amely a Al-Jamāhīr szudáni lapban jelent meg – azt állítja: „a szudáni társadalom ma már teljesen elutasítja, hogy a Muszlim Testvériségnek bármiféle politikai szerepe legyen az ország jövőjében”, miután szerinte „világossá vált, hogy ők robbantották ki ezt a véres háborút, kétségbeesett kísérletként a hatalomba való visszatérésre”.
Szaíd arra is figyelmeztet, hogy Szudán „az utolsó regionális bástyává” válhatott számukra: több országban visszaszorult a befolyásuk, és szerinte „már csak Szudán maradt utolsó támaszpontként”, ahonnan politikailag vagy katonailag próbálhatják „újratermelni” magukat. Ez – teszi hozzá – közvetlen ütközést hozhat a nemzetközi és regionális szereplőkkel, amelyek egyre inkább úgy tekintenek minden, az állami kontrollon kívüli fegyveres erőre, mint a stabilitás jövőjét veszélyeztető tényezőre a Szarv-vidéken és a Vörös-tenger térségében.
A szöveg említi azt is, hogy több amerikai államban a Muszlim Testvériséget terrorszervezetként kezelik, és hogy az amerikai Kongresszus vizsgálja egyes ágak terrorszervezetté minősítésének lehetőségét Egyiptomban, Jordániában és Libanonban – ami a szerző szerint Szudánra és Jemenre is kihatással lehet.
Déliek „alkotmányos nyilatkozata”
Jemenben a Muszlim Testvériség (a helyi politikai térben gyakran az Iszlák párthoz kötött hálózatként emlegetik) a befolyás további szűkülésével néz szembe, miután a Déli Átmeneti Tanács erői megszilárdították ellenőrzésüket az ország déli és keleti tartományaiban. A Tanács tegnap egy 30 cikkelyből álló alkotmányos nyilatkozatot adott ki, amely a szöveg szerint „a Dél-Arábia állam” körvonalait rajzolja fel, és Hadramautból, illetve Ábin és al-Mahra egyes térségeiből is kiszoríthatja a Testvériséghez kötött erőket.
Az elmúlt napokban a szaúdi légierő több csapást mért Hadramautban, párhuzamosan pedig fegyveres mozgásokat jelentettek a szárazföldön olyan erők részéről, amelyek az Elnöki Vezetői Tanács vezetőjéhez, Rasád al-Alímíhoz kötődnek – és a beszámoló szerint e formációk egy része az Iszlák párt köreihez sorolható.
A Déli Átmeneti Tanács elnöke, Aydarúsz az-Zubajdí pénteken bejelentette: a 30 pontból álló nyilatkozat értelmében Dél-Jemen kétéves átmeneti időszakba lép. Ez idő alatt párbeszédet terveznek a jemeni politikai erőkkel, majd a folyamat egy önrendelkezési népszavazással zárulna a dél státuszáról – a szöveg szerint ez előkészítheti „Dél-Arábia államának helyreállítását” a korábbi, Észak-Jemennel történt egyesítés előtti állapothoz képest.
A beszámoló felidézi: miután a déli erők 2016-ban kiszorították az al-Kaida fegyvereseit Hadramautból, és több, al-Mahrában és Hadramautban húzódó fegyvercsempészeti útvonalat lezártak, al-Mukallá városát és kikötőjét egyre inkább biztonságos kereskedelmi térségként emlegetik – különösen a városba vezető utak stabil közbiztonsága miatt.
Michael Rubin, a Middle East Forum elemzője szerint az ENSZ-nek népszavazást kellene felügyelnie Dél-Jemen jövőjéről. Úgy véli: miközben Irán a húszikat eszközként használja befolyásának kiterjesztésére, a húsziknak „alig van támogatottságuk” délen. Rubin szerint a „egységes Jemen” támogatása helyett a valóság azt mutatja, hogy a dél függetlensége hatékonyabban szigetelné el és korlátozná az iráni befolyást.
A szöveg emlékeztet egy korábbi Reuters-jelentésre is, amely szerint a déli erők keleti területek feletti ellenőrzése azt jelenti, hogy Jemen olajtartalékainak és termelő létesítményeinek jelentős része a kezükbe kerülhetett. A térség emellett közel van a Báb el-Mandeb-szoroshoz, a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő, Európa, Ázsia és a Közel-Kelet közötti tengeri kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú szűk vízi útvonalhoz.
Források:
- Reuters
- Reuters
- Reuters
- UN Human Rights Office (OHCHR) – ENSZ Emberi Jogi Hivatal
- UNHCR – ENSZ Menekültügyi Ügynöksége
Forrás: